Protestáns Tanügyi Szemle, 1929
1929 / 4. szám - Hazai és külföldi irodalom
159 urak közeli rokonságban voltak egymással s mind áttértek a reformációra. Az erdélyi egyházi élet sajátságos kialakulását a német territóriumok egyházi rendszerével igyekszik párhuzamba állítani, de végre is hangsúlyozza, hogy Erdély, egyházpolitikájával megelőzte Nyugatot, mert a négy különböző egyháznak egymásmelletti fennállása ismeretlen fogalom volt az akkori európai népek történetében ; azt azonban különösen kiemeli, hogy a mai értelemben vett vallásszabadság Erdélyben sem volt keresztülvihető. Majd a nevezetesebb hitújitókról kapunk néhány adatot, akiknek egyike-másika, a szerző véleménye szerint is, hatalmas energia forrást képviselt, akik az egész történeti magyar kultúrának is nagy hasznot hajtottak. A protestáns felekezetek első szervezkedéséről a könyv terjedelmére való tekintettel többet vártunk volna, de még inkább nélkülözzük azt, hogy a protestáns iskolaügyet figyelemre sem méltatja. (A XVI. szd-ban a protestáns latin iskolák száma meghaladta a százat.) Teljesen elhagyja a könyvnyomtatás kifejlődésének megemlítését, pedig ezen a téren is termelt a protestantizmus valamit! (a mohácsi vész előtt 1 nyomdánk volt, pár évvel 1526. után 29-re ment a magyar nyomdák száma). Nem látjuk kellőleg kidomborítva, hogy a törzsökös magyarnyelvű bibliafordítások mennyire jelentős tényezői voltak a magyar irodalom kifejlődésének (Károli Gáspár bibliája ma is közkézen forog és 100 kiadást ért) s a reformátorok kezén fejlődő magyar irodalom és a magyarnyelyű istentisztelet mennyire ápolta és erősítette a nemzeti szellemet, sőt azt sem hangsúlyozza eléggé, hogy a protestaniizmus térhódítása volt az a hajtó erő, mely nem sokkal később a kath. főpapságot is jelentős kultúrális munkára és hathatós tevékenykégre sarkalta. Ezeknek a kérdéseknek az ismertetése sokkal teljesebbé és rendszeresebbé tette volna a hitújítás kérdésének a tárgyalását és ez a részletezés nem rontotta volna ennek a munkának irodalmi értékét. Ezek után még nagyobb érdeklődéssel várjuk a további köteteket. (Karcag) Dr. Soós Adorján. Bruckner Győző: A svéd alkotmány. Miskolc, 1928. Bruckner Győzőnek, a Tudományos Akadémia levelező tagjának, az Eperjesről Miskolcra menekült jogakadémia dékánjának ez a nagyértékű jogtörténeti munkája mindenekelőtt késmárki hangulatot ébreszt a lelkemben. Hiszen a tudóstanár nagy írói tevékenységének tekintélyes részét Késmárknak és a Szepességnek szentelte. Megírta többek között: a szepesi reformációnak és ellenreformációnak, a késmárki líceumi párt- fogóságnak, a késmárki Kray Jakabnak, a Thökölyek és a késmárki polgárok viszálykodásának történetét. Lelkünk elé varázslódik a késmárki evangélikus fatemplom, melyet a svédek adományainak segítségével építettek és Késmárk örök büszkesége, Hunfalvy Pál, aki hatalmas két kötetes munkájában : Utazás a Balti-tenger vidékén, szemléletes képét adta többek között a nagy lutheránus svéd nemzet mélyen gyökerező és magasra emelkedő kultúrájának. Ez a kultúra termelte a nemzeti élet talajából azt az alkotmányt,
