Protestáns Tanügyi Szemle, 1929
1929 / 4. szám - Nagy Miklós: A légnemű anyagok fizikája
145 N: Tanár: S: Tanár: K: Tanár: S: Tanár: V; Tanár: M: Tanár: Cs: Tanár: W: T: Tanár: N: Tanár: G: Tanár: R: Tanár: Többen A fölöttünk levő levegőtenger nyomása egyenlő 76 cm. magas higanytenger nyomásával. Mit tanultunk tehát ezen az órán a levegőről ? A levegő összetételét, a levegőtenger magasságát, a levegő súlyát és a levegőtenger nyomását Torricelli kísérlete alapján. (Vége az első órának.) A következő órán a számonkérés után: A műit órán azt állapítottuk meg, hogy a levegötenger nyomása egyenlő egy 76 cm. magas higanytenger nyomásával. Vájjon ezen az alapon hogy tudnánk pontosan kiszámítani a levegő nyomását? Kiszámítanánk, hogy mennyi higany fedné be földünket 76 cm. magasságig s megállapítanánk ennek a higanynak a súlyát, így is lehetne, de ez elég hosszadalmas számítás lenne. Megcsinálnánk a Torricelli kísérletét, befognánk az üvegcső alsó végét, kiemelnénk a tálból és lemérnénk a csőben maradt higany súlyát. Nem lehetne a higany súlyát mérés nélkül is megállapítani^?^ Meg lehetne, ha ismerjük a higany fajsúlyát. r' ^ Azt ismerjük. Mennyi a higany fajsúlya ? Kikeresi a könyvben: 13, 6. kv' Mi lenne most a szükséges eljárás? j Meg kellene határozni a higany térfogatát. V ^ Helyes. Állapítsuk meg tehát, hogy egy négyzetcenmn^ferre milyen nagy nyomást gyakorol 76 cm. magas higanyoszPto. ‘lj/ | Egy négyzetcentíméter alapú és 76 cm. magasságú higanyodig]*)' köbtartalma 76 köbcentiméter. Ezt meg kell szorozni a higany fajsúlyával, hogy megtudjuk a súlyát. A táblánál elvégzi a szorzást. Á 76 cm. magas higanyoszdop egy négyzetcentiméterre 1033 g nyomást gyakorol. Milyen nagy súllyal nehezedik tehát a levegő az alatta levő tárgyakra ? Minden négyzetcentiméterre 1033 g nyomással, Ezt a nyomást atmoszféra nyomásnak nevezzük. Atmoszféra görög szó, magyarul annyit jelent: légkör. Egy atmoszféra nyomás rövid jele 1 at. A gyakorlati életben rendesen 1 kg-nak veszik az atmoszféra nyomást, de pontos számításoknál 1033 grammnak kell számitani. Milyen nagy nyomással nehezedik tehát a tárgyakra a fölöttünk levő levegő ? Minden négyzetcentimélerre 1033 g nyomással. Most már könnyű kiszámítani, milyen nagy nyomás van az asztal lapján. Számítsd ki R. Az asztal szélessége 110, hosszúsága 80 cm., területe tehát 8800 négyzetcentiméter. Minden négyzetcenti méterre 1033 g a nyomás, tehát az asztal lapjára (a táblánál számít) 9 090 400 g, azaz 9 090 kg., vagyis 91 q a nyomás. Hát vájjon az emberi test felszíne milyen nagy lehet? i: találgatják. Némelyik 10 négyzetdecimétert, másik 100 négyzetcentimétert mond.
