Protestáns Tanügyi Szemle, 1929
1929 / 4. szám - Nagy Miklós: A légnemű anyagok fizikája
146 Tanár: A tenyerünk milyen nagy felszínű? Sz: Megmérhetjük. (Centiméterrel meg is méri és kb. 60 négyzetcentiméternek találja.) Tanár: Hányszor tudnád a tenyeredet testeden egymás mellé fektetni ? Sz: Vagy negyvenszer. Tanár : Talán még többször is. Pontosabban hogy lehetne ezt megállapítani ? F: Szabnának papírosból egy egészen szűk ruhát és azt kiterítenék. Tanár: Ez már pontosabb eredményt adna. Egy átlagos termetű ember testének a felszíne körülbelül egy négyzetméter. Milyen nagy nyomás nehezedik egy ilyen emberre ? V : Egy négyzetméterben lO.OOOnégyzetcentimétervan, tehát 10.000 kg. Tanár: Ez a 10.000 kg. épen 100 q. Hihető az, hogy az ember állandóan ilyen nagy nyomás alatt él? B: Nem hihető. Tanár : Hát a mély tengerekben élő halakat nem nyomja a felettük levő víz? B : Azokat nyomja. Tanár : És mit számítottunk ki, hogy 3 km. mélységben milyen nagy nyomás nehezednék az asztal lapjára? Cz: 3 millió kg. Tanár: Egy 50 cm. hosszú, 10 cm. széles halra tehát körülbelül mennyi nyomás nehezedik ott lent? W: Körülbelül a tizedrésze, mert annak a halnak mindkét oldala 500 négyzetcentiméter. Tanár: Mily en nagy nyomás alatt él tehát az a hal ? K : 30.000 kg. nyomás alatt. Ez 300 q. Tanár: Ez tényleg így is van. S ha egy ilyen mélytengeri halat a tenger felszínére hoznak, az szétpukkan, mint egy gránát, mert kívülről nincs rajta a nagy nyomás, szervezete pedig ahhoz van hozzászokva. Az ember szervezete is olyan alkotású, hogy ehhez az állandó 100 q nyomáshoz hozzászokott és ha valami csudálatos esemény elvenné róla ezt a nyomást, szétrobbanna. Az ember szervezete belülről kifelé ugyancsak 109 q erővel feszül, hogy a levegő nyomásának ellen tudjon szegülni. Tehát nemcsak hihető, de valóság is az, hogy az emberre állandóan 100 q nyomás nehezedik. A jövő órára házi feladatnak számítsátok ki, hogy milyen súlya van a Földet körülvevő levegőtömegnek. Minthogy még nem tanultátok, megmondom, hogy a Föld felszínét úgy számítsátok ki, hogy az egyenlítő által meghatározott kör területét szorozzátok néggyel. De vájjon mindenkor és mindenütt 76 cm. higanyoszlop nyomásával egyenlő a levegőtenger nyomása? G: Nem. A sarkoknál a levegő hidegebb, sűrűbb, tehát nehezebb, az egyenlítő felé melegebb, tehát könnyebb. Tanár: Annyi mindenesetre bizonyos, hogy a levegő nyomása nem mindig és nem mindenütt egyenlő 76 cm. magas higanyoszlop nyomásával. A levegő nyomásának változását több körülmény befolyásolja. Fontos azonban tudni, hogy valamely helyen milyen
