Protestáns Tanügyi Szemle, 1929
1929 / 4. szám - Nagy Miklós: A légnemű anyagok fizikája
144 megvigasztalódhattok, nagyon sok híres tudós hiába próbálkozott a levegő súlyának a megállapításával. Csak alig 300 évvel ezelőtt, Bethlen Gábor korában, sikerült egy híres olasz fizikusnak, Torrícellinek (a nevet felírja a táblára, figyelmeztet a két r és két 1 betűre és a helyes kiejtésre) sikerült egy zseniális kísérlettel pontosan megállapítani a levegő súlyát. Torricelli kísérletét meg fogjuk ismételni. Itt van ez az 1 m. hosszú vékony üvegcső. Felül kiszélesedik s a kiszélesedés alatt egy érdekes üvegcsap zárja el a cső nyílását. (Körülviszi az osztályban az üvegcsövet és megmutatja a csap szerkezetét.) A csapot kinyitjuk, ujjunkkal a cső alsó végét befogjuk és megtöltjük az üvegcsövet higannyal. (A higany eleinte könnyen megy le, később nehéz a beszorult levegőt kiszabadítani. Tanár figyelmezteti a tanulókat a levegő el nem hanyagolható ellenállására.) Amikor a cső tele van higannyal, a csapot elzárjuk. Egy üvegedénybe higanyt öntünk, az üvegcső végét a higannyal telt tálba mártjuk, ujjúnkat a cső végéről elvesszük ... és ime, mit ♦ tapasztalunk ? B: A higany a csőből nem folyik ki egészen. Egy kicsi kifolyik belőle, de a többi benne marad. Tanár: Mi lehet ennek az oka? FAz alsó vége odaszorul az üveg aljához. Tanár: Gyere ki és nézd meg, hogy nem szorítom oda a cső végét az edény aljához. F : Kijön és megállapítja, hogy a higany szabadon közlekedik a nagy üvegedénybe öntött higannyal. Tanár: Hát akkor miért nem folyik ki? Többen: Találgatják, de a helyes feleletet nem tudják megadni. Segítségül kell jönni. Tanár: A levegőtenger nyomása vájjon ránehezedik a higanyra ? P: Igen, mert hiszen mindenre ránehezedik. T: De a csőben levő higanyoszlop felett nincs levegő, azt tehát nem nyomja a levegőtenger. Tanár: Nos ? Hol érvényesül tehát a nyomás ? K : A nagy edényben levő higany fölött. Ez a nyomás nyomja fel a higanyt az üvegcsőben. Tanár: helyesebben mondva: ez a nyomás nem engedi az összes higanyt kifolyni a csőből. Mivel egyenlő tehát a levegőtenger nyomása? R: A csőben maradt higanyoszlop nyomásával. Tanár: Jer ki W és mérd meg, milyen magas a csőben a higanyoszlop. W: Kijön és centiméterrel megállapítja, hogy a csőben 74 cm. magas a higanyoszlop. Tanár: Torricelli pontosabb kísérleteket végzett s arra az eredményre jutott, hogy a levegőtenger nyomása ugyanannyi, mintha Földünket nem levegő, hanem 76 cm. magas higanytenger borítaná. Minden tárgyra, tehát reánk is, olyan nagy nyomást gyakorol a levegő, mintha 76 cm. magas higany tenger alján élnénk. Milyen nagy nyomása van tehát a fölöttünk levő levegőtengernek ?
