Protestáns Tanügyi Szemle, 1929
1929 / 3. szám - Egyházi és iskolai hírek
127 feleletek értékelésében. Hogy a gyermek néni őszinte, könyvből tanult válaszokat ad, azt a pszychologus csak felhasználhatja ítélete megalkotásánál. Másféle kísérletek pedig erkölcsi ítéleteket kívánnak a tanulótól más személyek képzelt tetteiről és erkölcsi magatartásáról. Vannak olyan módszerek, amelyekkel a gyermektől képzelt, vagy tényleges helyzetben elhatározást kívánnak. Ez alapon végzett kísérletek tömegével aztán éppúgy meg kellene állapítani az erkölcsi fejlettség fokozatait és korszakait, mint ahogy már nagyjában megbízható eredményeket értek el e tekintetben az intelligencia fejlődésére nézve. — Ezután az erkölcsi érettség fokainak megállapítására keres szempontokat az életkortól függetlenül. Ilyen szerinte: az erkölcsi ítélkezés létezésének és jogának tudata és érvényességéről való meggyőződés. E szerint állati ártatlanság, naiv erkölcsi tudat és kritikai erkölcsi tudat fokait veszi íel. Másik szempont: az erkölcsi kötelességek, indítékok és eszmények bősége. — A kötelességek köre is irányadó. A gyermek csak legszűkebb környezetével szemben ismer kötelességeket. A fejlődés magasabb foka, mikor a társadalom különböző alakulataival szemben is elismer kötelességeket. Harmadik osztályozó szempont az egyéni célok és indítékok erkölcsi értéke. E szerint legalsó fokot a megszokásból és utánzásból cselekvő ember mutat. Magasabb fok, mikor a tekintély és a saját jól- érzés motiválja vegyesen a cselekvést. Harmadik fokon az egyéni boldogság adja meg a célokat és indítékokat, E fokon belejátszhatnak az erkölcsi életbe társadalmi és materiális önző motívumok, sőt vallásos motívumok is. Negyedik fok az önzetlen célkitűzések és motivációk foka, mikor az erkölcsi érték abszolút elismerése döntő. Ezek mellett mindig tekintetbe kell venni az erkölcsi felfogás és az erkölcsi élet viszonyát és az egyén egész érzelem, akarat és értékvilágának emberi távlatát. (Szeghalom) Péter Zoltán. Egyházi és iskolai hírek. Bothár Dániel I Elköltözött az élők sorából a soproni evan---------------------1__! gélikus líceumnak egy nagyérdemű, tudós ta nára, Bothár Dániel, aki 40 évi tanári működés után, nyugalomba vonulásának hetedik évében, f. évi február hó 8-án elhunyt. Bothár Dániel 1856-ban született Besztercebányán. Ügyanott végezte el az elemi iskolát és a gimnáziumot, egyetemi tanulmányait pedig a budapesti és bécsi egyetemeken folytatta. Tanári oklevelet szerezvén, rövid ideig Fehértemplomban és Újvidéken működött, majd 10 éven át a felsőlövői evangélikus főgimnázium tanára volt s onnan került 1896- ban a soproni evangélikus líceumhoz, ahol nyugalomba vonulásáig, 1922-ig működött. Jeles képzettségű tanár és filológus volt, tudós szeretettel magyarázta és tanította szaktárgyait, a latin és görög nyelvet és irodalmat, lelkesedett a klasszikus világért s lelkesedését igyekezett tanítványai szívébe is átplántálni. A tudományokkal való foglalkozás
