Protestáns Tanügyi Szemle, 1929
1929 / 3. szám - Belföldi lapszemle
221 valló elmélyedéssel, széles látókörrel és alapos kor- és irodalomtörté* neti tájékozottsággal" megírt mű érdemes a megörökítésre. Abban a tekintetben pedig, amely írodalomtörténetírásunknak egy eddig homályos vagy rosszul értelmezett korszakát helyes megítélés alá veszi, egyenesen hézagpótló munka, amelyet minden irodalomtanárnak ismernie kell felekezeti különbség nélkül, hogy irod. oktatása teljesen tárgyilagos mederben folyhassék ; eredményes kutatásáért pedig mi, prot. tanárok, a legnagyobb elismerés hangján mondhatunk köszönetét a szerzőnek. (Mezőtúr) Dr. Boross István. Papp Ferenc: Az Orsz. Ref. Tanáregyesület Évkönyve az 1927 28. tanévről. Debrecen, 1928. 67. lap. Az idei évkönyv a jegyzőkönyvön, pénztári jelentésen, tagok névsorán kívül, csak egy előadást tartalmaz és ez Rácz Lajos-é „Irodalmunk nemzetietlen korának az okai"-ról. Jeles írónknak alaposságát, sokoldalúságát és termékenységét már egyszer bámultuk, de sohasem annyira, mint ennél a dolgozatánál, mely valóságos felfedezés számba megy és irodalom- és művelődéstörténetünk egyik fejezetének sürgős átértékelését követeli! Két kérdésre próbál világot deríteni: mi volt a magyar nyelv XVIII. századi háttérbe szorításának az oka? és mi volt az oka irodalmunk XVIII. századi nemzetietlen szellemének ? A közfelfogás a „nemzeti szellem hanyatlásáról“ beszél, de szerzőnk ezt a nézetet az adatok egész halmazával megdönti és megállapítja, hogy az erdélyi nemzeti fejedelemség megszűnése, a bécsi udvartól alkalmazott erőszakos germánizáló politika, mely egyelőre a latint tette hivatalos nyelvvé, a kath. vallásnak nem kedvező könyvek kinyomásának, vagy az országba behozatalának eltiltása, ill. elkobozása, a prot. iskolák megszüntetése és lefokozása, a magyar irodalom főművelői, a prot. papok és tanárok irod. munkásságának gúzsbakötése, a latin nyelv kultusza a főpapok és jezsuiták részéről, a francia és német nyelv kultusza a bécsi udvarba sereglő fő- és középnemesség részéről, — ezek voltak a magyar szellem érvényesülését gátló okok, tehát nem mintha a nemzeti szellem elszunnyadt volna, nem, hanem a jelzett tényezők lehetetlenné tették annak erősebb lüktetését, — a magyar nemzeti kultúra pótolhatatlan kárára. Ezért kellett a XIX. században úgyszólván elölről kezdeni mindent. Ügy hisszük, hogy a magyar kultúra minden munkása a legnagyobb hálával tartozik a mi kiváló tudósunknak (akit ép most az a kitüntetés is ért, hogy az akadémia kiadásában lát napvilágot életének főműve: Rousseau), hogy volt bátorsága erre a „kényes‘ korszakra vakító fényt deríteni. Sz. 0. Belföldi lapszemle. A Teológiai Szemle 1928. évi decemberi számában (megjelent januárban) alapos és hézagpótló tanulmányt találunk A bibliai történetek
