Protestáns Tanügyi Szemle, 1929
1929 / 3. szám - Szelényi Ödön: Két magyar főúri pedagógus
Két magyar íőúrí pedagógus. A későn (a XVII. sz.-ban) és csak nehezen meginduló pedagógiai irodalmunk, leszámítva az 1867-től kezdődő és azóta meg nem szakadó folyamát, 2 ízben szinte váratlanul gyors lendületet vett, bár csak rövid időre is. Tartott pedig ez a két időszak először kb. 1776—1796-ig, majd pedig 1830—1848-ig; az elsőt bizonyára a külföldi eszmeáramlatok hatása idézte föl, a másodikat pedig kivált a nemzeti érzés erősebb lüktetése. Rousseau Emile-jének volt az az érdeme, hogy a nevelés ügyét a müveit világ közös ügyévé, a nevelés és oktatás kérdéseit általános érdeklődés tárgyaivá, a természetes, józan ésszel megegyező, realisztikus, világias szellemű pedagógia követelését pedig egyetemes szükségérzetté tette. Közben az abszolút államhatalom is felismerte a nevelésügy elsőrendű politikai jelentőségét és ezért annak szervezésére mind több befolyást kezd gyakorolni. Es így ki lévén tűzve a cél és magára eszmélvén a megvalósítás főtényezője, egész Európában megindulhattak a nevelési reformok, melyeknek utóhullámai Ausztrián keresztül hazánkba is eljutottak és itt minden előtt megerősítették azt a német hatást, mely nálunk 1711. után minden téren előnyomult. Amolyan német— magyar nemzedék volt tehát az, mely az űj pedagógiai szellem első fuvallatait megérezte. E körbe tartozik gr. Török Lajos 11748—1818.) tanulmányi kerületi igazgató, kinek egyetlen pedagógiai dolgozata*) eléggé jellemző okmánya e kornak. A nevelés — űgymond — egy állam ifjúságának olyatén képzése, hogy jó gyermekek legyenek, majdan pedig hü barátok, jó emberek, becsületes atyák, hű és ügyes polgárok és az állam tevékeny tagjai. A nevelés egyaránt kiterjed a test erősítésére és a lélek finomítására, de a szerző ezúttal főleg az utóbbival óhajt foglalkozni. A léleknek 3 alaperejét veszi föl, ezek pedig az emlékezet, értelem, ítélő erő, vagyis ész. A nevelésnek tekintettel kell lennie a korra íűyCrmek, fiú, ifjú) és az állam 3 rendjére (parasztok, polgárok, nemesek). Mijjdegyik rendnek azt az oktatást kell nyernie, mely hivatásának, életmódjának és foglalkozásának legjobban megfelel; de legyen kivált olyan természetű, hogy az államnak hü, ügyes és becsületes polgárokat *) Etvas von der Erziehung von Graefen L. Török. Königl. Ober Studium Direktor von Kasehauer Litorar. Bozirke. Prossburg 1789. Csak az első 34. oldal az övé, a függolék egy német enciklopédia kivonata. Gr. Török L. tagja lesz az 1790—1. országgyűlés közokt. bizottságának. Ebbéli működését behatóan ismerteti Korniss Gy. A magyar művelődés eszményei c. kiváló munkája 1. kötetében.
