Protestáns Tanügyi Szemle, 1928

1928 / 2. szám - Belföldi lapszemle

87 A mathematika tanítására vonatkozó utasítások részleteit a német középiskolákra vonatkozólag, sajnos, még nem ismerem. Ezért nem tudok alaposabban hozzászólni Rauter értekezéséhez. A mi viszonyaink­hoz mérten lehetetlen törekvés középiskolában komplex változók függ­vényeiről tanítani. Még a translatorikus transformáció és a sztereografikus projekció megemlítése hagyján, — de már affin transformáció és kon- formis leképezés tanítása te jes képtelenség. Tanulságos Dobers cikke arról, hogyan tudják a tanulók saját vizsgálataik és kísérleteik alapján a gömbtükrökre vonatkozó törvény­szerűségeket megállapítani. Szeghalom. Nagy Miklós. Belföldi lapszemle. A Gyermek és Család. Nagy László és Nógrády László új képes folyóirata, mely az I. számban közölt beköszöntő szerint nem akadályozni, hanem előmozdítani akarja a 20 év óta fennálló „A Gyer­mek" c. folyóiratot, — főcélja, hogy szolgálja a családi élet és nevelés mindennemű érdekeit, érvényesülését, úgy a magán, mint a közéletben. A 64 oldalra terjedő I. szám cikkeiből megemlítjük a következőket: „Töredék a gyermekhygiena köréből (Bókay I.), A család védelme a gyermek szempontjából (Purébl Győző), A szülői tekintély (Nógrády L.). Érdekes rovatai: A gyermek szobából. A jövő kertje. Műhely. Kér­dések és feleletek. A Magyar Tanítóképző 1928. évi I. száma első helyen „A szé- niumos fizetési rendszerit ismerteti. Majd Veress 1. : A modern peda­gógia lényegéről értekezik. Úgy látja, hogy a modern pedagógusok 3 főkérdés: az értelmi képzés, az erkölcsi nevelés s a testnevelés kér­dése körül csoportosulnak és azért e három körbe eső műveket méltatja. Kenyeres Elemér: Genfi pedagógusok, ped. törekvések és intézmények címen érdekesen ismerteti a város mozgalmas tanügyi életét és vezérszellemeít (Claparéde, Malche, Bővet). Honti L. pedig Kornis Gy. államtitkár irodalmi tevékenységét méltatja. A Protestáns Szemle 1928. évi február havi számában Imre S.: A nevelői gondolkodás terjedése c. cikkében örömmel konstatálja, hogy ma a nevelés ügye még a politikai kérdéseknél is jobban foglalkoztatja a közönséget, De az éremnek másik oldala is van. A nevelői gondol­kodás terjedése magával hozza azt is, hogy a legellentétcsebb irányok a nevelést a magok céljaira akarják kihasználni. A kibontakozás egyetlen útja az író szerint, ami az ő régi gondolata: az általános nevelői gondolkodás érvényre juttatása. E felfogás kialakultát intézmé­nyesen kell elősegíteni, ami kiválóan fontos következmény a papi pályára nézve.

Next

/
Thumbnails
Contents