Protestáns Tanügyi Szemle, 1928
1928 / 2. szám - Külföldi folyóiratok szemléje
84 ménye. Úgy, hogy az abszolutizmus a hatalmát is, de az ellene támadt ellenszenvet is a pénznek köszönhette, Brinkmann cikke a biológiáról különösen tanulságos abból a szempontból, hogy az emlékezet nagymérvű megterhelése, tehát a rengeteg név tanulása helyett a gondolkodásra való szoktatást követeli. Érdekes összefoglalásokat ad elő a szárazföldi állatok, a vízi állatok, a szárazföldi és vizi növények tárgyalása köréből. Götze a viz kémiai tárgyalásával kapcsolatban érdekes példáját irja le a kémiai laboratóriumi munkák vezetésének. Nemcsak qualitativ méréseket kíván, hanem a quantitativ mérések elemeit is, a mérlegelést, a títrálást stb., hogy a tanuló saját tapasztalatából ismerje meg a kémia nagy gyakorlati jelentőségét. Tárgyalásra alkalmas témákul ajánlja: a szilárd, cseppfolyós és légnemű tüzelőanyagok vizsgálatát, tej- és vizvizsgálatokat, kísérleteket a kolloidokkal stb. ismerteti a viz vizsgálatát. Két egymásra következő délutáni órán dolgoznak a tanulók. Két tanuló alkot egy csoportot, Legalább két csoport végzi ugyanazt a vizsgálatot, hogy egymást ellenőrizzék, A vizsgálatok megkezdése előtt a tanár megadja az általános tudnivalókat a vizről s azoknak a könyveknek a címeit, amelyekből a tanulók bővebb tájékozódást szerezhetnek. Vázlatosan ismerteti a különböző méréseknél követendő eljárásokat is. A vizsgálat két részre oszlik : helyszíni és laboratóriumi vizsgálatra. A helyszínen megmérik a tanulók a kút, vagy a forrás erősségét, hőmérsékletét, színét, tisztaságát, szagát, izét, reakcióját (kék és vörös lakmussal), ammóniák, salétrom és szénsavtartalmát (Nessler-féle reagenssel, metaphenyldiaminoldattal és tiszta mésztejjel). A laboratórum- ban filtráljuk a vizet, megállapítjuk az oldatlanul szuszpandáit részeket, 1 liter vizet elpárologtatunk s megállapítjuk a maradékot. Quantitativ méréseket végeztetünk a keménység, a szénsav, nitrogén, chloridok, szulfátok, vas- és ólomtartalom megállapitására s az eredményeket felhasználjuk egy pár gyakorlati jelentőségű probléma megoldására pl., hogy mennyi szappan vagy szóda kell a keménységi fok megváltoztatásához, vagy hogy 1000 év alatt az illető folyó mennyire változtatja meg a Föld felszínét A Francke-féle alapítványok igazgatójának, Nebenke kegyeletes megemlékezéséről a nagy alapító halálának 200 esztendős évfordulójáról, folyóiratunk más helyén lesz szó. Érdekes megjegyzései vannak Glatzelnek a januári számban az iskolai ünnepélyekről. Megállapítja, hogy a hivatalos hatóságok által elrendelt ünnepségek hidegek, különösen akkor, ha az ünnepi szónokok nem önként vállalkozni k a beszéd tartására, hanem sorrend szerint szerepelnek. Egészen másfajta iskolai ünnepség volt az, melyet Rainer Mária Rilke halála után két hónappal rendezett Glatzel. Mint Rilke személyes jóbarátja, Glatzel tartotta az ünnepség központját képező előadást. Rilke Der Tod des Dichters c. költeményének az elszavalá- sával kezdték, amit Chopin 15. Notturnója követett zongorán. 2 vers az ifjúkori költemények, 2 a „Maríenleben“-ből előzte meg Glatzel előadását. Ezeket lányokkal szavaltatta. Az előadás után zongoraszám, majd a „Neue Gedichten" c. kötetből 7 vers, a „Stundenbuch"-ból
