Protestáns Tanügyi Szemle, 1928
1928 / 2. szám - Külföldi folyóiratok szemléje
83 lásí pontnak. Legfeljebb 10 tanulóból álló lélektani szemináriumot vezet, ahol minden tag kísérleti szubjektum és objektum egyszerre. Nagy asztal körűi ülteti őket, hogy a tanulók figyelmét elterelje a tanárról. A munkában nem szabad teljességre és rendszerességre törekedni; fő az, hogy problémákat állítsunk az ifjú elé s megmutassuk azokat az utakat, amelyeken ezeket a problémákat meglehet oldani. Wundt metronómja, Meumann testjei, Kraepelín számoló táblái nagyon jó eszközök az érdeklődés felkeltésére. S természetesen a kísérletek kapcsán sort keríthetünk sokféle lélektani és filozófiai probléma megvitatására is. Ki lehet indulni a psychophysikai dualísmus feltételezéséből: a biológiai és a lélektani folyamatok sajátságos viszonyából. Az ingerküszöb, a Fechner-féle törvény, az érzékcsalódások, az érzetek erőssége, minősége és színezete olyan kérdések, melyek a tanulót érdeklik s sok irányban magyarázhatók. Az érzetek után elő lehet venni a képzeteket s a velük kapcsolatos kérdéseket. De a tanulóknak mindent sajátmagukon kell megfigyelni. Oelsner az abszolutizmus tárgyalásának módszeréről ir, Az abszolutizmus tárgyalásánál könnyen kisértésbe lehet jönni, hogy a világtörténelemben ne lássunk mást, csak uralkodók és népek hatalmi törekvéseinek a harcát, minden gazdasági és szellemi tényezőtől függetlenül. Az abszolutizmus tetőpontján, XIV. Lajosnál, tényleg nagyon erős ez a kisértés. Pedig itt is meg kell mutatni a tanulóknak, hogy az abszolutizmus rendszere sok más körülménytől is függ. Ki lehet indulni a középkori államok fejlődésének ismertetéséből. A középkori állam agrárállam. Ez a gyengesége. Alapja a hűbériség. A hübér kapcsolja a kiváltságosokat a fejedelemhez. De mivel a hübérek lassan örökölhetőkké válnak, a fejedelem iránt való hűség lassan elhalványul a az állam biztonsága a hiibérurak nagyon is bizonytalan hűségén nyugszik. Majd, mikor a hűbéresek maguk is hűbéreket osztogatnak, kifejlődik az oligarchia. Természetes, hogy a fejedelmek függetleníteni akarják magukat a vazallusok ingadozó állásfoglalásától. Az eszközt megtalálják a pénzben. A pénz uralma az, ami az abszolutizmust jellemzi s ezzel az egész gazdasági rendszer megváltozása. A pénzt a királyok saját hatalmuk § megszilárdítására használják. Első lépés a zsoldos hadseregek szervezése. S az a zsoldos, aki mindennepí kenyerét a királytól kapta, tényleg hivebben szolgálta őt, mint a hűbéri kötelezettségen alapuló sereg. A nemesség jórésze is beállt a zsoldos seregbe, hiszen más munkához nem értett, mint a harchoz s a királyi udvarban a kívánatos fényt, pompát és tekintélyt is megkapta. Aki ellenszegült, azt lehengerelték. A pénzzel fizetett tisztviselői kar is a trón támasza lett. De a jólfízetett magas állások elnyeréséhez tudás is kellett. Ezért kezdték az egyetemeket látogatni. S mivel hivatalt csak nemes ember nyerhetett, a királyok pénzért osztogatták a nemességet s igy növelték bevételeiket. Ezekkel a támaszokkal átszervezte az uralkodó a birodalmat. S hogy az egységes vezetés még erősebben kidomborodjék, okszerű adópolitikát és gazdálkodási rendet kellett teremteni, Az indirekt adók, a merkantilizmus természetes velejárói az abszolutizmusnak, Az adósróf igénybevétele is az abszolutizmus ered-
