Protestáns Tanügyi Szemle, 1928
1928 / 2. szám - Schneller István: A protestáns nevelésről és protestáns tanárképzésről
50 végzett theológusoknak, akik középiskolai pályán az egyház szolgálatába való lépésre magokat kötelezik és erre alkalmasnak találtatnak, nagyobb évi ösztöndijat nyújt a végett, hogy azok szaktanulmányukat akár külföldi, akár hazai egyetemen folytatva, az országos törvény értelmében középiskolai tanárképesitő okmányukat megszerezhessék. A zsinat aztán a középiskolai tanárképző intézetet, mint szer- vezendőt, feladatai közé felvette. Mindez — sajnos — csak papiroson maradt. A valóság úgy fest, hogy a theológiai akadémia nem egészült ki egyelőre csakis csonka filozófiai facultással, hanem megtörtént az, hogy evangélikus egyetemes egyházunk még magát a theológiai akadémiát is átadta a pozsonyi, jelenleg Pécsett működő állami egyetemnek, mint annak theol. fakultását, amely azonban nem Pécsett, az egyetem székhelyén, hanem Sopronban, tehát az egyetemtől ekiilönitve működik s így a lelkészjelöltek el vannak zárva a többi facultásokon előadott és a lelkészjelöltekre nézve fontos socialpolitikai és egészségügyi stb. szakszerű előadások hallgatásától. Őseink nem erről álmodoztak, mindőn a bécsi kormánytól hiába kérelmezték az evangélikusok részére Pozsonyban, — a reformátusok részére Debrecenben által ok szervezendő theol. facultások felállítását. A kérdés most az, hogy mit tehetünk középiskolai tanárjelöltjeink érdekében a végett, hogy azokban a protestáns önérzetet ne csak úgy — ahogy fenntartsuk, hanem fejlesszük is ? ! Már a zsinatra készült tanügyi javaslatom indokolásában hangsúlyoztam, hogy minden intézménynél fontosabb a személyi tényező, a valláserkölcsi jellemből az egyesre kisugárzó hatás. „Személyi tényezőkben és tényezők által érvényesülő isteni kegyelem az, amelytől a valláserkölcsi jellem nyer életet és táplálékot,“ de viszont elismertem azt is, hogy „a tanügyi szervezetnek a történeti fejlődés követelményének megfelelő rendezése e hatás érvényesülését megkönnyíti. A történeti fejlődés ma, midőn a tanárképzésről, — sőt még theol. akadémiánk fenntartásáról is lemondunk s így egyházunknak nemcsak a filozófiai, hanem még az evang. theológiai facultás élete alakulására sincsen lényeges befolyása — ma az egyetlen intézmény, amelynek révén az evang. tanárjelöltekre befolyással lehetünk, azoknak protestáns önérzetét felébreszthetjük és fejleszthetjük: a hazai egyetemeink mellé szervezendő internátusi intézmény. A római katholikus egyház ezt már régebben felismerte A létező egyetemek mellett — nemcsak állami, hanem az állam kormánya által is támogatott római katholikus ínternátusok és pedig a női hallgatók részére is — erős felekezeti szellemben élnek és virulnak. A Luther-otthon-han látom ily internátusi intézmény felépítésének alapját. E Luther-otthont kell nemcsak a gyakorlati lelkészképző semi- nárium részére, hanem középiskolai tanárjelöltjeink részére is nagyszabású internátussá kiépítenünk. Itt találjanak lelkészjelöltjeink, valamint középiskolai tanárjelöltjeink igaz Otthonra. Ez Otthonban kerül a tanárjelölt nemcsak az isteni szeretet által ihletett vezető férfiaknak, hanem a theológiai stúdiumot végzett lelkészjelöltjeinknek is személyi hatása alá. E személyiségekkel való kölcsön-hatásban nyer alkalmat — mivel Iste
