Protestáns Tanügyi Szemle, 1928
1928 / 2. szám - Gergely György: Nyugalomba vonuló egyetemi tanár
65 A jogász tanulók számára az egyes katholikus egyházjog-irók úgy oldották meg feladatukat, hogy mig az egyetemes katholikus egyházjogot a magyar viszonyokra, állami vallásügyi törvényekre tekintettel is kidolgozták, — később már az egyes tankönyvek főfejezeteinek függelékeiben a hazai protestáns felekezetek jogrendjére nézve is előadtak valamelyes vázlatos ismereteket. (így tettek pl, Szeredy, Kőnek, Bozóky és a többiek.) Kosutány volt az első, aki a jogászok számára az állami, nemzeti és a tisztán jogászi meg szociológiai szempontokat látta jónak első helyre tenni és e főszempontoknak alárendelten adta elő a magyar- országi összes bevett vallásfelekezetek által alkotott autokefál „egyházak“ alkotmányát és közigazgatási jogát, — mindeniknek megadván a maga fontosságához mérten parallel szerepét, helyét és pedig az 1848: XX-ik t.-c., sőt az 1895 : XLIII. t.-c. paritásos szellemében. És pedig mindenik egyházi alakulatnak az erdélyi változatait is bemutatván. Még a zsidók „egyházi" berendezkedéseit is pariter tárgyalta. Szinte forradalmian liberális újítások voltak ezek a jogtanítás, sőt a jogtudományok irodalma terén is. Az egyházjogot ő ezután kánonjogokból úgyszólván a magyar közjog-tudomány kiegészítőjéül alakította át és reámutatott arra, hogy a vallásfelekezetek külső szervezkedésében a sokféle, a politikai theóriák ismerőseinek különösen érdekes alakzataiban s azok történeti módosulásaiban, egymásra való hatásaikban, mégis csak vannak bizonyos speciális szociológiai törvényszerűségek, melyeknek felkutatása végett a társadalmi élet eme párhuzamos vagy ellentétes jelenségeit érdemes külön szemügyre venni, történeti, böl- cselkedő és összehasonlitó módszerrel és bizonyos speciális systemával, azaz röviden : tudományosan is és mindenfelé emelve a magyar nemzeti szempontokat. Tagadhatatlan, hogy az a rendszer és módszer, amelyet Kosutány kidolgozott, még nem minden részletében tökéletes s keresztülvitele nagy könyvében sem teljesen következetes. Tény az is, hogy nem könnyű feladat volna ez új tudomány-idea tovább fejlesztése, mivel hihetetlenül sokoldalú, biztos tudásu férfiú kellene hozzá! Legalább is a Kosutányéhoz hasonló. De hol van ilyen az ifjú nemzedék, a részletekben gubódzó szaktudósok hangya-bolyaiban ? De még ha sokáig befejezetlen csonknak marad is e kezdés, akkor is nagyérdemű az, amelyet különösen épen nekünk, protestáns magyaroknak kell méltányolnunk ! Tévedés elkerülése céljából jeleznünk kell, hogy a Kosutány nagy kézi könyve 1906-ban teljesen elkészült és magában is egy kerek, határozott alkotás a maga 615 nagy lapjával.
