Protestáns Tanügyi Szemle, 1928
1928 / 10. szám - Hazai és külföldi irodalom
393 ezek, amelyekre az egyénenkénti válaszok igen értékes, tanulságos megvilágítások lehetnének. Ezért engedtessék meg, hogy jelen szerény ismertetésem kapcsán azzal az indítvánnyal forduljak Közlönyünk szerkesztőségéhez : Küldjön kérdőíveket Íróinkhoz, költőinkhez, akik tanárok, tanítók voltak, hogy mi késztette őket a katedra elhagyására ? Mi a véleményük az irodalom és az iskola között állítólag fennálló ellentétről ? Egyébként engedelmet kérve e kitérésért, az évkönyvről me g kell jegyeznem, hogy úgy kiállítása, szerkesztése, korrektúrája, mint nyomása minden tekintetben kifogástalan s végül megállapítható az az örven detes tény, hogy az alig 27.000 lakójú Nagykőrösön az Arany János Társaság szellemi tevékenysége túltesz sok vioéki empóriumunk szellemi életén. Ez a megállapítás annál elismerésreméltóbb, mert Nagykőrösön nincsen főiskola, nincsen egyetem. Középiskolai tanároknak és a város más lelkes, áldozatkész intelligenciájának az érdeme, hogy Arany-szellem él, küzd és teremt példaadóan Nagykőrösön. Legyen áldott, termékeny és termékenyítő a nagykőrösi Arany János Társaság működése. Dr Schindler Gyula. A kemény parancs. Szerk. dr. Mareszekk M. és dr. Kosztesvitz G. Bpest. 1928. 340. 1. A Glattfelder Gyula előszavával. Az előszóiró a steglitzi pör romlott gyermekeiből indul ki, kiket virágesővel borítanak el meglett férfiak és nők. Romlottak tehát ők is. Romlott a világ. Pedig a jövő a gyermeké, Ót kell megtartani a tiszta élet számára. A Szent Imre-kollegium hallgatói előtt egyévi nevelő munka során előadásokban vázolták a nemi élet kérdéseit, a kemény VI. parancsolatot. Ez előadásokat gyűjtötte össze az intézet vezetősége, hogy belőlök ne csak ők okuljanak, hanem az egész magyar jövendő. Ebből a szempontból nézve a munkát, nemes, emelkedett szellemű könyv. A magyar jövőért való mélységes aggódás érzik minden során. Szerzőit még a hiúság sem vezette, mert az egyes cikkeket csak betűkkel jelezték. (Kár, hogy Tóth Tihamértól nem olvastunk bennük egyet sem.) A könyv két részre oszlik. Az első megmutatja azt, hova viszi az embert a bűn, az érzékiség. A második azt, hogy milyen boldogságot ad Isten parancsának a követése. Bűnbe visz a gondolat, a bűnös beszéd, a világvárosi utca, a művészet leplében tetszelgő pornographia, a mozi, a pesti mulatóknak már a nép egyszerű gyermekei közé is belopódzott chansonjai, a gyermekek fantáziáját felgyújtó ponyva, a Bloch, Forel, Freud-tipusú tudományos müvek, olykor a koedukáció is, a száz és száz kísértés. Bemutatja a bűnbesodródott, testi fertőbe került ember sok szenvedését, magányos életét, az agglegényélet sivárságát-, a selyemfiúk s egyéb lézengő rit- terek célnélkűli életét. A testi összeomlás nyomában járó lelki összeomlást. Az ilyen egyedekből álló nemzet pusztulását. De bemutatja a másik utat is. A tiszta életet. Szent Mónika Ágostonjánakpéldájábólindulki sHugó Viktor Nyomorékjainak megbélyegzettjeivel állítja őt szembe. Ezt az egyház indexre tette, mert csirájában megöli az életátalakulás lehetőségét. Pedig át kell alakulni! A Magdolnákból s Ágostonokból szenteknek kell lenni! Szent Alajos, Szent
