Protestáns Tanügyi Szemle, 1928
1928 / 10. szám - Hazai és külföldi irodalom
390 amelyben az elmélet előállott. A társadalmi élet racionális és doktrínér módon megítélésének lehetetlenné válása a racionálízmus optimizmusának megdőlésével, a természetvallás, a realisztikus történeti érzék kialakulása, Kant, Guizot, utópisztikus rendszerek, munkásmozgalmak (Lyon, Anglia) mind figyelembe vehetők azokon a tényezőkön kívül, amelyeket Rácz felemlít, mert ezek részben a történelmi materiálizmus előállását, részben annak terjedését magyarázzák meg. Az elmélet bírálatánál világosabban rá lehetne mutatni az elméletben rejlő igazságmozzanatra a szociális, politikai és a szellemi élet területén, hogy ezekkel a tényekkel szemben annál élesebben kiemelkedjék az elmélet gyengéje is, a történelem lényege s a történelemben megnyilvánuló teremtő erő, amivel szemben a történeti materiálizmus csak tagadni tud. Nem ártana rámutatni arra is, hogy a szociáliz.mus a legmegdöntőbb cáfolata a saját világnézetének s a szociálízmus eszméinek megvalósítását semmi sem akadályozza jobban, mint a marxizmus. Azután annak igazolására, hogy a vallás nem az érdekből, vagy a gazdasági viszonyok befolyásából ered, nem ideológiai felépítmény, de önálló, pri- mér jellegű teremtő erő megnyilvánulása, felhasználható volna a valláslélektannak néhány eredménye s a mostaninál gazdagabban értékesíthető az ótestámentumi kijelentés: Mózes törvényadása, próféták. Nem ártana részletesebben rámutatni a magyar vonatkozásokra is : a keresz- tyénségnek és a protestantizmusnak történelmet irányitó hatására. Mind ezek azonban nem oly megjegyzések, amelyek a mü értékét csökkenteni akarnák. Csupán a gyakorlati siker előmozdítását célozzák. Őszintén kívánjuk, hogy kisérje sok áldás ezt a munkát és minél többen lássák meg ennek hatása alatt, hogy a történeti materiáliz- musnak csak ott van igaza, ahol nincs történet. Vass Vince. A nagykőrösi Arany János Társaság Évkönyvei. Második kötet 1926—27, Szerkesztette: Gaál László főtitkár. A Társaság kiadása, Nagykőrös. 1927. A nemzetek műveltségének fokát különböző szempontok szerint mérik. Az általános felfogás szerint itt az analfabéták számaránya a mértékadó. Újabban a vasút-, telefon- stb. vonalak viszonylagos hossza, a szappanfogyasztás mennyisége, a műtrágya felhasználásának kvantuma, a középiskolák számaránya is szerepelnek mértékül a nemzetek civilizációjának összehasonlításánál. E szempontok mindegyikének van jogosultsága. Mégis inkább meghajtunk a nagy gondolkodók irányítása előtt, akik a társadalom lelki nemességét, szivének megnyilatkozását helyezik mérlegre; vagyis ily összehasonlításnál többek között az a mértékük, hogy a különböző nemzetek hogyan becsülik, tisztelik meg nagy alakjaikat. Hiszem, nem túlzás, hogy ezen az alapon magyar népünket a földkerekség legműveltebb nemzetei közé sorolnák. E keretben nem lehetséges ennek bővebb bizonyítása és szemlénk olvasói nem is szorulnak rá, A gondolatot ellenben felszínre juttatta a nagykőrösi Arany Társaság évkönyve. írók, költők, lelkészek, tanárok, politikusok stb egész sora szerepel az alig három éves Társaság Évkönyvében. Mindegyiküknek szép
