Protestáns Tanügyi Szemle, 1928
1928 / 10. szám - Megjegyzések
386 A ref. Rendtartás nem kötheti s nem is köti meg a tanulókat abban, hogy hol akarják a magánvizsgálatot letenni (246. §.). Az új rendelet megköti: ha állandó lakhelyén nincs a tanuló számára megfelelő típusú középiskola, akkor a legközelebbibe iratkozhatik be ; ha van, tartós betegség esetén lehet csak magántanuló. A miniszteri rendelet szerint a magántanulók tartoznak bemutatni olvasmányaik s a könyv nélkül tanult költemények és prózai szövegek jegyzékét. Ezek a vizsgálati jegyzőkönyvek mellé csatolandók. Erről a ref. Rendtartásban nincs szó, csak a jegyzőkönyvről s az írásbeli dolgozatokról (252. §.). A miniszteri rendelet szerint írásbeli vizsgálat teendő s erre elegendő idő (két délelőtt) adandó felügyelet mellett. Kettőnél több elégtelen esetén a tanulók szóbelire nem bocsájtandók, hanem ismételni tartoznak. Éppen ezért az állami iskoláknál már 24 órával a magánvizsga szóbeli része előtt megkívánja a dolgozatok beadását a tanároktól a miniszteri rendelet. A ref. Rendtartás igy nem Írja ugyan elő, de a gyakorlat eddig ehhez alkalmazkodott. A 8. pont 3 határidőt állapít meg (junius, szeptember s december hónapot) a magánvizsga idejéül, A ref. Rendtartás az iskolai év végét, augusztus utolsó napjait jelöli meg határnapul. (246. §.). Az állami intézeteknél ezeken a magánvizsgálatokon a főigazgató vagy helyettese, a ref. Rendtartás szerint az igazgató elnököl (246. §.). A 9. pont szerint, ha a tanulók száma tíznél több, akkor két bizottság vizsgáztat s a másodiknak az elnöke az igazgató. A ref. Rendtartás ezt nem igy szabja meg. A 10. pont azt rendeli el, hogy egy félnapon ötnél több tanuló nem vizsgázhat egy bizottság előtt, kettős bizottság előtt legfeljebb tiz tanuló, hogy a kikérdezésre elég idő álljon a tanuló s a bizottság rendelkezésére.* Ez igen szigorú pont, mert pl. lehet* Ez némileg módosítása a V. K. M. 79099/1926 sz. rendeletnek, nekolyan vizsgázó növendékek, akik, mint leánymagántanulók, bejártak az intézetbe, egész éven át feleltethették őket a tanárok, írásbeliket írtak, de nem lehetvén rendes tanulók, magánvizsgálatot kénytelenek tenni és pedig írásbelit és szóbelit. Eddig az ilyen tanulókat, mert tisztában voltunk velük, gyorsabban kérdeztük, igy több vizsgázott egy délelőtt ötnél. Már eddig is többször kérdőre vonták a minisztérium részéről az egyes tanári testületeket, ezután ezeket is kénytelenek leszünk teljes és alapos vizsgálatnak alávetni, ha autonom iskolákra nézve is állani fog ez a rendelet. Mert a ref. Rendtartás igy nem Írja elő a vizsgáztatás módját. Azt nagyon helyesen követeli a miniszteri rendelet, hogy az aprólékosságot kerülni kell a magánvizsgákon. Ezt a ref. Rendtartás is elfogadhatja. A 11. pont szerint a vizsgáló bizottság határozatának érvényességéhez az elnök hozzájárulása szükséges. Ha elfogadjuk, talán ez nem lesz a Prot. Tanügyi Szemle 349. lapján említett kívülálló egyének részéről huzalkodásnak forrása. A 3, pont a különbözeti vizsgákról szól, de ennek rendeleti szövegét nem egészen értjük (a különbözeti vizsgáknak szabott irás jellegük van). Gulyás József.
