Protestáns Tanügyi Szemle, 1928
1928 / 1. szám - Nagy Miklós: Közoktatásunk problémái
35 személyiség problémáit, — tömeges kisiklatások helyett, ami — érezzük — nem lehet a nemzeti kultúra szolgálata. Mindenki rejt magában valamit, csak oda kerüljön, ahová viszonyai predesztinálják. Nyomorúságunkban meg kell becsülnünk a legkisebb aranyszemet is, amely mellett hajdan könnyebb szívvel mehettünk tova. Nagykőrös. Dr. Toros László ref. gimn, tanár. Közoktatásunk problémái. A Magyar Szemle 3. számában megjelent egy cikk Balogh József tollából, amely középiskoláink problémáit az egyetemek szempontjából nézi s olyan következtetésekre jut, melyek a maguk egyoldalú igazságtalanságával nagyon alkalmasak arra, hogy a közvélemény előtt a magyar közép iskolák amúgy is gyenge tekintélyét teljesen aláássák. A szépen és komolyan induló cikk egyes egyetemi tanárok véleményének felsorakoztatása után a magyar ifjúság szellemi nívójának csökkenését előidéző okok tárgyilagos kutatása helyett olyan kijelentéseket mer megkockáztatni, hogy: „A középiskola nem készít elő kellőkép az egyetemre, mert nem ád általános képzettséget, nem tesz alkalmassá a logikus gondolkodásra, nyelvismeretet alig-alíg közvetít, — vagyis a középiskola nem tanit és nem nevel, tehát feladatát nem teljesiti." „Az egyetem két veszedelemmel szemben kiván majd felvételi vizsgával védekezni: egyfelől a középiskolai képzés általános értéktelensége, másfelől az antihumanisztikus elvek szerint nevelt ifjúság feltolulása ellen. „Végül kijelenti, hogy a bajokért „a középiskola viseli a felelősséget — „ha a bajok csakugyan megvannak.“ De mivel egész cikke arról szól, hogy a bajok megvannak, ez a „ha" csak mondatdíszitő cifraságnak tekinthető. Egyoldalú, igazságtalan és téves a cikk beállítása. Hibás már a kiindulási pont, amikor nem pedagógusoknak, hanem tudósoknak a véleménye alapján mond bírálatot a középiskolák teljesítményéről. Természetesen ezek a szaktudósok szinte kizárólag csak szakszempontok szerint Ítélnek, a lelki életnek csak az intellektuális oldalát vizsgálják s kimondják, hogy ha a középiskola nem készít elő kellőkép az egyetemre, akkor nem teljesíti feladatát. Persze ilyen állásponttal nehéz is vitatkozni. Hiszen a középiskolának nem is az a feladata, hogy az egyetemre előkészítsen. A középiskola nem lehet sem a bölcsészeti, sem az orvosi, sem a theológiai, sem a jogi fakultásnak, sem a műegyetemnek előkészítő iskolája. Az egyes szaktudományok nagyarányú differenciálódása és kifejlődése lehetetlen feladat elé állítaná a középiskolákat, ha azt kívánnánk, hogy szaktudást közvetítsen. S ha a közölt vélemények alapján rendeznénk be iskoláinkat, ha a középiskoláktól még több tudás közvetítését követelnénk, ha a vizsgákat még jobban megszigorítanánk, ha a humániórákat még erősebben hangsúlyoz
