Protestáns Tanügyi Szemle, 1928

1928 / 1. szám - Dr. Törös László: Két új német középiskola-tipus

Az eltérés a két terv között a két típus céljában leli magyará­zatát : a német nemzeti középiskolában, az Oberschuléban jobban kellett hangsúlyozni a német szellemű művelődési tárgyakat: német nyelvet, földrajzot, történelmet. Olyan lényeges különbségek azonban nmcsennek köztük. Az hiszem, ami van is, lefog morzsolódni s elöfog állani egy latin-francia, vagy latin-angol nyelvű középiskola. A föreálískolának nem sok jogosultsága és jövője van gyermek- és ifjúság-lélektani szem­pontból: a mathematika, geometria kb. 15—16 éves korig hidegen hagyja még a jobb számtani érzéküeket is: a nyers való kevésbé érdekli az ifjúságot. Amellett kisérletileg ki van mutatva, hogy ezek a legfárasztóbb tárgyak (1. Meumann összefoglalását). Akinek pedig köze­pes érzéke van a mathematikához, természettudományokhoz, még fel­sőbb osztályokban is valósággal vergődik a mindennapi traktálás alatt. Emlékezzünk csak ilyen tanulótársainkra! Azért nagyon jó a legfelső tagozat szétválása s azt hiszem, ez általánossá fog válni mindenütt. Kullnick hivatalos közlése szerint az első Oberschule Cöthenben alakult, a tanítóképzés egyetemi színvonalra emelése következtében megszüntetett országos tanitóképzőszeminárium helyein. Ez a tény igen jellemző: a legtöbb helyen ezeket a megszűnő intézeteket alakítják át. Ma már persze sok van, még pedig más típusokba ékelve is. Porosz- országban, Königsbergben, Potsdamban, reál, illetőleg föreálískolában, Berlinben pedig a hires Lessing gimnázium rendezett be párhuzamos Oberschule tagozatot. Régi iskolák is, pl. a kreuznachi gimnázium és a barmeni reáliskola egészen átalakulnak Oberschulévá. Az újítások közt Thüringiában találkozunk még az uj típussal, még pedig Jenában, Altenburgban és Ohrdrufban. Hamburg s Bremen sem marad e tekin­tetben hátul. A legtöbb vidéki tanitóképzőszeminárium azonban Aufbauschu- lévá alakul. Magyarázata egyszerű : a régi német tanítóképző a nép­iskolából kapta átlag az anyagát; derék, tovább tanulni vágyó, de szegény gyermekek, akik a negyedikből nem tudtak vagy nem akartak átlépni a költségesebb és hosszabb középiskolákba, a nyolcadik elemi elvégzése után arra ébredtek, hogy nem is tudnak máshova menni, mint iparosnak vagy tanítónak. Utóbbi esetben ugyanaz az előny várta őket is, a szülőket is, mint nálunk: csaknem ingyen tanulhattak, a szülők vállairól levette a terhet a szeminárium internátusa. Ott tanultak tovább, az előkészítéseket beszámítva utóbb egész 7 esztendeig. —• Most a reformálásnál természetszerűleg ezeknek a gyermekeknek a felvételére, továbbvezetésére kellett gondolni: sziikéges volt a népiskola teljes, vagy csaknem teljes elvégzéséhez csatlakozó, rövidebb középiskola, mely lehetőleg nagy anyagi könnyítéseket is nyújtson, így alakultak át a tanítóképző szemináriumok tulnyomólag Aufbauschulékká, még pedig túlnyomó részben az Oberschule s csak kisebb részben a főreáliskola feladatait téve magukévá. Csak Poroszországban 75 Aufbauschule műkö­dött már az 1925—26. tanévben, Szászországban, Badenben, Mecklen­burg-Schweringben, Thüringiában, Oldenburgban, Hamburgban és Brémen- ben pedig alakulóban voltak. Württenberg, Hessen, nem érzik egyelőre szükségét a két uj típusnak. Bajorország pedig még mindég részvét

Next

/
Thumbnails
Contents