Protestáns Tanügyi Szemle, 1928

1928 / 9. szám - Hazai és külföldi irodalom

zonyitvány kiadása az ügy végleges eldöntéséig függőben tartandó". Ugyanígy van a régi ref. Rendtartásban is. Megtörtént azonban, hogy a felekezeti iskoláknál több intézet ja­vító stb. tanulóit egy bizottsághoz csoportosították s igy az került olyan helyzetbe, hogy másodszor javító tanuló érett voltát kellett megállapí­tani, akinek a feleletét a szaktanár elfogadta, a bizottság szintén elég­ségesnek osztályozta, egyedül a kormányképviselő — a bizottság egy­hangú szavazásával szembehelyezkedve — tett az érettség megítélé­sében kifogást, függesztette fel — a törvényre hivatkozva — a bizo­nyítvány kiadását s tett jelentést a kultuszkormánynak. A miniszter jelentéstételre szólította fel a bizottságot, mert különben új bizottság elé utalja — tehát harmadízben való javításra — az illető vizsgázót. — A bizottság megadta a feleletet, s a miniszter a bizonyítvány kiadását elrendelte (ill. a főhatóság útján elrendeltette). A helyzetben az a furcsa, hogy ugyanazon tanulót a szeptemberi javítón — mikor kormányképviselő nem is volt, a bizottság megbuk­tatta, most a kormányképviselő jelenlétében, átengedte. Pedig, ha tör­vénytelenséget és szabálytalanságot akart volna tenni, ugyanaz a bi­zottság a szeptemberi ellenőrzés nélkül tartott érettségi vizsgán jobban megtehette volna, mint a decemberin. Ez az egyik dolog. A másik az, hogy a kormánykégviselő a bizottság egyhangú ja­vaslatával szembehelyezkedett. A harmadik, hogy a miniszter új bizottság elé utalással fenyegette meg a bizottságot. Ezáltal korlátlan lehetőségek zsilipjét nyitotta volna meg. Szerencsére ettől az álláspontjától elállott. Negyedszer kellemetlen volt az, hogy olyan növendék sorsdöntő ügyében kellett a bizottságnak nyilatkozni, aki nem is volt a tanít­ványa, hanem más intézettől utalták ide. A kormányképviselő a törvényre hivatkozott. A törvényben azonban csak törvénytelenségről és szabálytalanságról van szó és az uta­sítás meg nem tartásáról. Itt azonban az egész vizsgálat alatt ez ellen semmi kifogás nem merült fel. Az Utasítás 23. §-a is megtartatott. Hol van hát a hiba? Ott, hogy a kormányképviselők részére 1887. §-ban kiadott utasítás és az 1883-ban hozott törvény nem mindenben egyezik egymással. A kormányképviselők részére kiadott utasításban az is benne van, hogy ha a tanuló érettségének megállapítása ellen kifo­gása van a kormányképviselőnek, ez esetben élhet a felfüggesztés jo­gával (5. pont). Ezt idézi a Pirchala is. Ez az intézet mephurcolását előidéző eltérés, amelyet a főható­ságoknak töröltetni kell, vagy a Rendtartást vele egyeztetni. Gulyás József. Hazai és külföldi irodalom. Rousseau levelezése (Correspondence générale, I—IX. kötet. Paris, A. Colin, 1924—1929.)

Next

/
Thumbnails
Contents