Protestáns Tanügyi Szemle, 1928

1928 / 9. szám - Borsos Károly: Válasz Kiss Sándor úrnak - Gerőcz Kálmán: Helyreigazitás

való állásáról egy önéletrajzára ( Wie die Philosophie des als ob entstand 1927.) hivatkozva nem lehet mellőzni azt, hogy ez az önéletrajz már 1923-ban 2-ik kiadásban jelent meg s hogy benne V. mondja : „Manche Verse Schillers machten einen unauslöschlichen Eindruck auf mich, so die Worte: — Nur der Irrtum ist das Leben, und das Wissen ist der Tod, — Worte die in gewisser Hinsicht die Grundlage meiner Fiktionslehre geworden sind.“ Ha pedig ebben az önéletrajzban nincs szó a célszerű tévedésről, akkor mi köze ehhez az önéletrajznak ? Ez als ob kritika. (Nagy J. más kiadására hivatkozik V. főművének, mint amely az én könyvemben található.) V. főművének (Die Philosophie des Als Ob) az 1927-es kiadásában se változtat álláspontján. Már a tartalomjegyzékben kiemeli, hogy: „Wahrheit nur der zweckmässigste Irrtum ?" A szövegben pedig különféle szembetűnő szedéssel sokszor hangsúlyozza ezt. Pl. : „ . . . welche man gewöhnlich Wahrheit nennt, nur der zweckmässigste Irrtum ..." „Ein Hauptresultat unserer Untersuchung ist eben, dass der Widerspruch das treibende Motiv des Denkens ist, dass ohne ihm das Denken sein Ziel gar nicht erreichen kann, dass er den diskursiven Denken immanent ist, und ein konstituierendes Element desselben ist, Auch dass die Grenze zwischen Wahrheit und Irrtum keine starre ist, ist uns mehrfach nahegelegt worden, und schliesslich hat sich gezeigt, dass das, was wir gewöhnlich Wahrheit nennen, nämlich eine, wie man sagt, mit der Aussenwelt zusammenstimmende Vorstellungswelt, dass diese Wahrhrheit nur der zweckmässigste Irrtum ist.“ (A ritkított és kiemelt szedés V.-nél is hasonló.) V. legutóbb nem is igen változtathatott álláspontján. Egyik hozzátartozójának hozzám 1928. okt. 16-án intézett levele szerint betegsége miatt már több mint tiz éve Írni és olvasni is képtelen. „Aus diesen Gründen erklärt es sich von selbst, dass Herr Geh. Rat V. nicht ohne Weiteres wissenschaftliche Fragen behandeln kann, welche Lektüre, Nachsuchen und Nachdenken in stärkerem Masse in Anspruch nehmen.“

Ami Girgensohnt illeti: Mátyás Ernő 1928. okt. 5-én kijelentette, hogy „ Girgenshohnnal egyik könyvecskéjében sem foglalkozott.“ Gir- gensohn véleményének az alakulásáról Kiihar azt mondja: „A kísérleti lélektan hiányait minden exaktsága mellett maga Girgensohn is érezte és élete utolsó szakában a kísérleti módszernek még a történelmi és a megértő lélektan módszereivel való kiegészítésére gondolt." A cikkíró szerint én Machot Nagy J. könyvéből citálom. Válasz: Nagy J. Maciiról szóló fejtegetéseiben Machnak nem az Erdős által fordított azt a szövegét idézi, amelyet én idézek. Nálam az idézett hely lapszám és a fordító neve is ki van téve. Megfejtetlenül hagyta a cikk, hogy honnan vettem ezeket és a szavaknak azt a sorrendjét, mely az Erdős- féle kiadással és nem más könyvvel egyezik meg. A nyelvtanulásnak az érzéki adatokkal való kapcsolatára a Machból már közölt idézet is és az ezzel kapcsolatos fejtegetései elegendő feleletet adnak.

Luther misztikus volt. Mutatja, hogy csodálta Taulert a kiváló misztikust s hogy kétszer kiadta (1516, és 1518. ban) a „Theologie Teutsch" c. misztikus müvet s hatalmasan el volt ragadtatva ezektől. (L. Zoványi: Theol. ism tár. Hauck': Realencyklopedie.) „Luthernak a német miszticizmushoz való viszonya közvetíti a misztikus eszméket a