Protestáns Tanügyi Szemle, 1928

1928 / 9. szám - Mohr Győző: A fascismus az olasz iskolában

329

és felelettel dől el az egész év sikere — vagy sikertelensége. A. fascista vizsga természetes és szívélyes; szinhelye a rendes környezet és többszörös szakaszban megy végbe.

Az államvizsga létesítésével minden fokú iskolába csakis felvételi vizsgával lehet belépni. Vannak alsó középiskolákra, felsőközépiskolákra szóló felvételi vizsgák és érettségiek, amelyeket, mint az egyetemre való felvételi vizsgát lehet tekinteni.

A vizsgáló bizottságok a következő módon vannak szervezve:

a) Alsó középiskolai felvételi vizsga:

az igazgató, mint elnök, három alsó középiskolai tanár (I—III. gimn., I—IV. Istitutó tecnico inferiore [alsó reáliskola], I—IV. Istitutó magistrale inferiore [alsó tanítóképző iskola]) és elemi iskolai tanító.

b) Felső gimnáziumi felvételi vizsga (IV—V. gimn.):

az igazgató, négy felső gimnáziumi tanár és egy alsó gimnáziumi tanár.

c) A felső Istitutó tecnica (kereskedelmi középiskola), vagy a Liceo scientificore (felső reáliskola) szóló felvételi vizsga:

az illető igazgató, négy vagy több, ha kell, felső Istitutó tecnica, vagy Liceo scientificore tanár és egy alsó Istitutó tecnica tanár.

d) A classicus lyceumi (VI—VIII. gimn.) felvételi vizsga:

az igazgató, a kellő számú lyceumi tanár és egy felső gimn. tanár.

Ezekben a felvételi vizsgákban az az elv érvényesül, hogy a jelöltet azok a tanárok vizsgálják, akik őt tanítani fogják és jelen legyen annak az iskolának egy képviselője is, amely a tanulót elbocsájtja.

A gimnáziumi érettségi vizsgákat csak olyan városokban tartják, amelyekben egyetem, vagy más egyenrangú iskola van (az írásbeli azonban minden gimnáziumban tartható, ha legalább 10 jelöltje van). Az illető bizottságok így alakúinak:

Egy egyetemi tanár (elnök), egy középiskolai igazgató (alelnök), két felső középiskolai tanár és egy a nyilvános tanításon kívül álló személy, aki érdemeket szerzett az irodalom vagy a tudományok terén.

A reáliskolai érettségi vizsga hasonlóképen van berendezve.

A kereskedelmi és a tanítóképző érettségi vizsgát csak a megye- székhelyekben tartják.

Az 1923. évi március 11-én 737. sz. alatt, királyi rendelet szabályozza a tankönyvkérdést. Az iskolában csakis oly tankönyveket szabad használni, amelyek a Bolletina Uffíciale del Ministero-ban fel vannak sorolva. A tankönyvül való alkalmazás kérdésében a tanfelügyelő dönt egy bizottsággal, a szakvéleményt felterjesztik a közoktatásügyi miniszternek. A tankönyíró harminc napon belül felebbezhet a miniszterhez, — ha a döntéssel megelégedve nincs. — Az első részét mi is ismerjük ennek a fascistarendeletnek, a másodikat egyelőre nem.

Az ifjúsági olvasmányok ügyében egy állandó bizottság működik.

Az olyan tankönyvek, melyeknek Írója tanférfí, saját hatásköre alá tartozó iskolába nem vezethetők be; — nálunk másként áll ez az