Protestáns Tanügyi Szemle, 1928
1928 / 8. szám - Hazai és külföldi irodalom
30 í az zavar némileg a tiszta gyönyörűségben, hogy a katholikus szerző a katholikus szövegben, vagyis fordítás után készült fordításban, tehát az eredetitől nagyon eltéröleg közli a bibliai részeket. Egyébként azonban a melegen és bensőséggel megírott könyvnek érzékenységünket sértő, úgynevezett felekezetieskedő színezete nincsen, Szigethy Lajos. Varga Béla: A mai közszellem pszichológiája. Minerva könyvtár. 9. szám. Kolozsvár. 1928. Studium bízománya. Budapest. Ára 1 pengő. „Minerva könyvtár“ címen a kolozsvári Minerva műintézet igen életrevaló vállalatot indított meg, melynek kiadványaival az általános tudományos, történeti és világnézeti látókört szélesíteni és mélyíteni, másfelől pedig kisebb terjedelmű és klasszikus értékű szépirodalmi alkotások által a lelkületet és művészi Ízlést nemesíteni törekszik. Az eddig megjelent fűzetek közt van filozófiai tárgyú (Apácai Csere I.), természettudományi (Erdély geológiája; Az anyag szerkezete), irodalomtörténeti (Erdélyi arcképek; Három jellemzés; stb.). A vállalat szerkesztői Tavaszy Sándor és Rass Károly. A jelen fűzet igen időszerű témát tárgyal mélyen szántó filozófiai alapon, de egyelőre csak az alapfogalmakat elemzi és határozza meg nagy szabatossággal, a kifejtés a következő fűzetekre marad, Szerző megállapítja, hogy a „közszellem“ társadalom-lélektani, nem tömeglélektani tünemény, még pedig mindig bizonyos értékelés eredője. Ha a közszellem bizonyos történelmi korszakokban pontosan megállapítható, akkor beszélünk korszellemről. A mai közszellemet, kivált a változás utáni vágy, bizonyos apokaliptikus közhangulat jellemzi. A mai közszellemben jelentékeny része van a politikának, mert a politikai élet mindig legtöbb módot nyújt a közszeílem kialakulására. De a világ keresztyénsége is megmozdult, azonban egyetemes kér. közszellem kialakulása nagyobb nehézségekbe ütközik, mint pl. a politikai közszellemé. De legalább érzelmi közösséget kellene létesíteni! Azonban új közszellem kell a társadalmi osztályok elhelyezkedése tekintetében is és igy feltétlenül revízió alá kell vennünk a népünkhöz való viszonyunkat. Eddig a jeles és világos fejtegetés. Kíváncsian várjuk a folytatását ; addig is ezt és a Minerva könyvtár többi füzeteit melegen ajánljuk. $Z. Ö. Takáts Sándor: Szegény Magyarok. Genius kiadás. Korvin Testvérek nyomása. Budapest. 8-ad rét. 500 lap. Takáts Sándor neve nem új a magyar irodalomban. Ismerik őt mindazok, akik érdeklődnek magyar hazánk s nemzetünk történetének egyes eseményei, honszerető magyar hőseink és magyar nagyasszonyaink áldozatos munkája iránt, melyeket a legújabb időben nyomós levéltári kutatások utján bocsát olvasó közönségünk elé. Fent jelzett munkája is a már hozzáférhetővé lett cs. és kir. állami levéltárak, pénzügyi levéltár és főúri levéltárakban tett kutatásai alapjein készült. Hazánknak a XVI. és XVII. századbeli állapotát, a honvédelem nehéz és egyedül a végbeli hősöket és főurainkat terhelő munkáját, a német katonaságnak a termelő népet mindenéből kifosztó, kegyetlen zsarolását, az