Protestáns Tanügyi Szemle, 1928

1928 / 8. szám - Hazai és külföldi irodalom

802

évenként százezer szarvasmarhát is kihajtó magyar kereskedőink letörését, a harmincadokon befolyó tömérdek pénznek nem a haza védelmére, hanem az osztrákok javára való elhasználását s az osztrák kormányszékeknek azon lelketlen eljárását írja meg, hogy a végbeli honvédő csapatok gyakran 50—60 hónapig sem kaptak fizetést. Ezen újabb kutatások bizonyítják, hogy főuraínk: a Zrínyiek, Batthyányak stb. saját költségükön tartottak honvédő seregeket, amiért csak mellőzés, sőt gyanúsítás volt részök elismerés helyett. Megcáfolja szerző azon lábrakapott hiedelmet, hogy főuraínk elnyomták volna a jobbágy népet.

Elismerés és hála illeti Takáts Sándort, hogy magyar nemzeti életünknek eddig nem ismert részleteit kikutatva, élvezetes előadásban tudtunkra adja. Könyvtárak és olvasó egyletek kincset nyernek ezen

könyvben. „A7 múltjára érzéketlen,

Jobb jövőre érdemetlen.“ t. ti,

Dr. Hegyaljai Kiss Géza: Monok története. Sárospatak. 1926. 54. lap.

Hegyaljai Kiss Géza református lelkész elég termékeny író. Ez idő szerint irt 5 verskötetet, 1 elbeszélést, 1 színjátékot, 8 történeti életrajzot (közöttök van Árva Bethlen Kata, Nagyasszonyok a magyar reformációban, Lorántfy Zsuzsánna fejedelemasszony, Kossuth Lajos című műve) és 5 nemzetépitő iratot. Ez utóbbiak között van Monok története. Megrajzolja e művében a Zemplén vármegyében fekvő s mintegy 2600 magyar lakosságú Monok nagyközségnek, Kossuth Lajos születési helyének képét, fekvését, múltját, a tatárbetörés és a törökvilág alatti viszontagságait. Elszámlálja Monok földesúrait, elbeszéli e földesúri családok változásait és ezen családok uralma alatt a község fejlődését, de egyúttal az ott alakult, illetve az egymást felváltó egyházak viszontagságait. A XV. században a csehek kerítették hatalmukba Monokot s ekkor lakosai husziták lettek, A reformáció idejében a Kálvin nézetét fogadták el. A gazdag Monaki Annát feleségül vett Andrássy Mátyás fia, Andrássy Miklós a katholikus hitre tért át s igy az 1731. évben, Andrássy Ferenc vármegyei karhatalommal foglalja el a református füvektől a templomot. A megindult térítés következtében mindig fogy a reformátás hívek száma és csak a század végén, az 1794. évben jut nagy erőfeszítések után a 350-re leolvadt református lakosság olyan eredményre, hogy megkezdheti saját temploma építését és 1799. évben befejezheti.

A múlt minden nap távolodik tőlünk s minél tovább haladunk az időben, annál nehezebb a múltak eseményeit kideríteni. — Minden monográfia, mely akár község, akár egyház történetét adja elő, egyaránt fontos, mert hazánk egyik darabjának s nemzetünk kultúrájának múltjával és fejlődésével ismertet meg bennünket, egyszersmind az illető község és egyház tagjainak tudását, önbizalmát, kitartását emeli. Erre pedig szükségünk van. Ezért fontos Monok története is. Faragó B.

Barankay Lajos dr.: A magyar integritás művelődéspolitikája. Pécs 1928. Dunántúl egyetemi nyomdája. Szent István Társulat bizománya. 89. 1. Ára 3 pengő.