Protestáns Tanügyi Szemle, 1928
1928 / 1. szám - Dr. Törös László: Két új német középiskola-tipus
n S egy mathematikát—természettudományt művelő B csoport, melyek a normál tanterv keretein messze túl dolgozzák magukat. Csak olyan tanulók mehetnek már az utolsóelőtti osztályba is, akik a főiskolai szellemű behatóbb munkára alkalmasaknak bizonyulnak. A tanulmányi időre vonatkozólag erősen küzdöttek a középiskolai kilenc év nyolcra szállítása mellett. (Érdekes, hogy nálunk meg felmerült a kilenc évre emelés gondolata!) Ideje is már, hogy a németek gondolkozzanak, hogy hamarabb kenyérkereső pályára léphessenek s családot alapíthassanak ifjai, mert bizony e tekintetben csehül állanak. A német ifjú 30 éves kora előtt egyáltalán nem gondolhat nősűlésre, ez pedig óriási erkölcsi veszedelmet rejt magában. Német tanárjelölt barátaim maguk panaszkodtak emiatt s a velük nem törődő öregeket okolták, akik megkérdezésük, vagy különleges helyzetük figyelembe vétele nélkül rakják rájuk az újabb terheket, úgy hogy ma nincs tanárjelölt, aki a rendes időben tudna vizsgázni. Az ifjúsági mozgalom is érezteti a probléma fájadalmasságát s a mostanában kibontakozó ifjúsági (Jugend-, nem Kinderpsychologie) lélektan is fölkarolta, élén a megragadó hatással író Sprangerrel, de erős szavú társadalmi szervezet: a német nevelés és oktatásügyi bizottság is felszólalt ellene, tolmácsolva a gyakorlati élet és a technika képviselőinek panaszát, hogy „az ifjak a felsőbb iskolákból nem kerülnek ki elég fiatalon, úgyhogy nincs már olyan szellemi mozgékonyságuk, rugalmasságuk, amennyi kívánatos volna az életbe való gyors, sikeres beilleszkedéshez." Azt magam is láttam, hogy a 30 éves tanárjelölt bizony elfásult. Pihenni megy az iskolába, magasabb ambíciók nélkül, ezért sokkal rosszabbul áll átlag a középiskolai .pedagógia Németországban, mint a népiskolai. Volt olyan hang is, amely az elemi iskola 4 évét akarta háromra szállítani, de a kísérleten kísérletezni még sem látták tanácsosnak, Az órák számát is feltétlen csökkenteni kell ifjúsági lélektani szempontból, ezért általában nem lehetett kimondani a nyolc éves időtartamot, csak megengedték a vele való kísérletezést, de a nagy államok még ezt sem helyeselték, úgyhogy nem sok jövőt lehet neki jósolni. 1921. junius 24—25-én az Aufbau és Oberschule tanterveit is megbeszélték az egyes országok közoktatási szervei. 1921. julius 11-én végre a hosszas előzetes tárgyalások után a birodalmi kormányzat összeállította javaslatait a szőnyegre került problémákról, melyeket azután az egyes országok, tartományok, oktatásügyi vezetősége elé tertjesztett. Itt már lassabban ment át a terv, úgyhogy csak 1922. február végén álltak rendelkezésre a válaszok. Annál sajnálatosabb volt ez, mert az új tanév kezdete (Husvét) erősen kö- zelgett s hozzá még a nagyobb irányadó tartományok máskép foglaltak állást, mint a birodalmi bizottsági tárgyalásokból várni lehetett. Szászország pl. a Deutsche Oberschule módosított alakjával akart kísérletezni, melyben két kötelező idegen nyelv lenne. Poroszország, Báden, Mecklenburg—Schwerin is képtelenségnek tartotta, hogy legalább két nyelv
