Protestáns Tanügyi Szemle, 1928
1928 / 7. szám - Külföldi lapszemle
beszédűek írásáról értekezik; Horváth Kálmán pedig a rendellenes fejlődésű gyermekek új alapokon való csoportosítását adja M. Peters nyomán. Sz. O. Külföldi lapszemle. Zeitschrift für paedagogische Psychologie, experimentelle Paedagogik und jugendkundliche Forschung. 29, Jahrg. Nr. 2—5. W, Authenrieth, mannheimi professzor a tanuló személyiségének összértékeléséről ír. Bár pályaválasztásnál, vagy felsőbb iskolába való felvételnél bizonyos speciális és részleges lelki sajátságokat vizsgálnak, még e tehetségvizsgálatoknál és az iskolai osztályozásnál is sok esetben a döntést a tanuló egyéniségének a megítélése hozza meg. Szükséges volna tehát, hogy ezt az általános véleményt ne pusztán az emberismeretre bízzák, hanem módszeres eljárással megbízhatóbbá tegyék. Értekező a frankfurti munkaközvetítő hivatal egy pár éve használt kérdőívével végzett 3 osztály tanulóin kísérleteket és az így kapott összértékelés eredményét egybevetette több másféle rangsorolással, így rendes intelligenciavizsgálat eredményével, egy másik tanár értékelésével, az iskolai bizonyítvánnyal. Ez összevetés célja volt annak megállapítása, hogy lehetségesre elemi lelki tulajdonságok összetevésével oly összértéket nyerni, mely alkalmas, egyéniségek összehasonlítására. Ezt az összértéket a tanuló szociális értékének és életértékének nevezi, szemben az iskolai értékeléssel, vagy valamely hivatásra való rátermettségével. Az összevetés eredménye, hogy nagy egyezés mutatkozott a kérdőív, az intelligencia-vizsgálat és egy másik tanár értékelése között. Egy felsőbb iskola tehetségvizsgálata is hasonló eredménynyel járt, mint az egyszerűen kezelhető kérdőíves vizsgálat. Ez azt mutatja, hogy az iskola mégsem áll távol az élettől, mindössze egy pár ponttal maradt alul az iskolai értékelésben minden tanuló az egész egyénisége értékét felmérő kérdőíves rangsorolással szemben, ami megint azt mulatja, hogy az iskola az emberi értékeknek csak bizonyos részét használja és értékeli. Az egész kísérlet azt mutatta meg, hogy a többször javított és a megvizsgáltak utólagos beválásával ellenőrzött kérdőív nagyon alkalmas arra, hogy nagyobb lélektani tudás nélkül is gyors és áttekinthető, mérésre, összehasonlításra alkalmas értékelést nyerjünk tanulóinkról. (A kérdőív következőképen szól: Kiütköző képességek vagy képtelenségek, hajlamok és ellenszenvek. Pl. zenei, társadalmi, színvakság stb. 2. képzettypus: vizuális, akusztikus, motorikus, vagy kevert. 3. Jellem: alanyi, vagy objektiv. Különös tulajdonságok. Felfogó képesség, mechanikus, logikus emlékezet, gondolkodóképesség, képzelet, képesség a lelkesülésre, áldozatkészség, alkalmazkodási készség, becsületesség, befolyásolhatatlanság, vezetésre való hajlam, alkalmazhatóság, önálló munka milyensége, munkatempó, kitartás, megbízhatóság, rendszeretet, érintkezési formák. A kérdőív kitöltésénél 3 jel szerepel: -j igen jó, — nagyon csekély, 0 normális.)
