Protestáns Tanügyi Szemle, 1928
1928 / 1. szám - Dr. Törös László: Két új német középiskola-tipus
22 követelményei az irányadók, (pl, latinból a reálgimnáziumé, franciából, angolból, a humán gimnáziumé), viszont az ilyen két nyelvű tanulók a reáliákból a humán gimnázium alacsonyabb célját tartoznak elérni. Az egyetemen szükség esetén a latin érettségis nemzeti középiskolai tanulók a reálgímnáziumi, a latint nem tanultak pedig a főreáliskolai tanulók mintájára pótvizsgálatot tartoznak tenni. Ilyenformán lefelé is, felfelé is tökéletes a nemzeti középiskola csatlakozása. A felügyelőbizottság az érettségi vizsgálaton is részt vehet. A vitában felmerült a népiskolai előképzettség megrövidítésének gondolata: hogy már a hetedik osztályból mehessenek a tanulók a hat éves Aufbauschuléba, másoldalról a kisérletezések iránt rendkívül fogékony hamburgiak azt kívánták, hogy a teljes befejezett nyolc osztályos népiskola után jöjjön öt évvel a népiskola. Nem vetették ugyan el végkép az indítványt, — hímestojásként kell vele bánni az ilyen sokféle összetételű birodalom nagy önérzetű tagjaival —, de azért a többség ellene foglalt állást, minthogy 5 év alatt nem lehet a többi középiskolák eredményét elérni. A képesítéssel kapcsolatban az a nézet alakult ki, hogy már a közbülső osztályokhoz is kell valami képesítést fűzni, bizonyára a nép viszonyainak megfelelően. Tüzes vita indult meg az idegen nyelvvel kapcsolatban. Egyik felől azt mondták, hogy teljesen meg kell szabadítani az idegen nyelvtől a nemzeti középiskolát, mert különben a fölismerhetetlenségig eltűnne a különbség az eddigi és az uj fajok között. A főreál és reál- gimnázium csaknem ugyanazt adná. De ott volt más oldalról a nemzeti művelődés sokféle kapcsolata s főleg az egyetem kívánalma, végül is egy kötelező s egy szabadon választható nyelv mellett döntöttek. Elhagyták a felügyelő bizottság iskolalátogatási és érettségin megjelenési jogát, hogy ne zavarják az iskola életét. Az adatokat a vizsgáló biztosok stb. úgyis rendelkezésükre bocsájthatják. A tartományok megálapodása most szakértők elé került. Szakértők tanácskozása a nép- és nemzeti középiskolákról. A birodalmi belügyminisztérium meghívására, 1921 február 21-én összeültek a minisztérium, egyetemek, középiskolák, tanítóképzőintézetek, népiskolák s az előbbi birodalmi iskolaügyi bizottság képviselői, hogy megtárgyalják magasabb szempontból, szakszerűen a kérdést. (Ismertebb nevek köztük : Muthesius, Seyfcrth, Jahnke, Pretzel, Behrend, Brandi stb). A tanácskozások során ajánlották az óvatos kísérletezést s kiemelték, hogy az Aufbauschule tehetségesebb tanulóknak való s olyanok odatódúlását várják. Nem tartották célszerűnek az Oberschulénak Aufbauschule alakjában való megpróbálását addig, mig előbbinek önálló alakjából megfelelő kísérletek nem állanak rendelkezésre, Az egyetemek képviselői közül többen élesen állást foglaltak a latin nyelv, mint minden történelmi kutatás segédeszköze s még két idegen nyelv melltett: mások megelégedtek a latin mellett még eggyel, hogy az iskola különleges céljainak megfeleljen. Végeredményben két idegen nyelv mellett döntöttek, azonban nem nevezték meg őket. A másodikból
