Protestáns Tanügyi Szemle, 1928
1928 / 1. szám - Dr. Törös László: Két új német középiskola-tipus
23 kevesebbet kívánnak, de az is kötelező, „Német humanizmus“ lett az új céljelző varázsszó, A tanulók szakcsoportokba oszlására ideális helynek találták az Oberschulet, hol a második nyelvvel úgy is megindul a fakultáció: hosszasan tanakodtak a filozófia külön tárgyként való bevezetéséről, ami mellett Würtemberg kedvező tapasztalatai szóltak ; a tanács alkalmazás esetében a vallástanárra szeretné bizni, ha annak van filozófiai képesitése s különös súlyt kiván helyezni a tanuló lelki szükségleteire, világnézetre. Igen egészséges eszmék! Az értéktelennek bizonyult késői egyetemi pótvizsgákat végkép eltörölni kívánta a bizottság, nem csak ezzel, hanem a többi középiskolákkal kapcsolatban is. Minthogy legtöbb helyen a megszűnő tanitóképző-szemináriumokat akarják az új típussá alakítani, óvást emelt a koferencia az oda nem való tanitóképző-tanárok általános alkalmazása ellen. Csak az akadémiai képzettségűeket vegyék át! „A német főiskolák szövetsége“ hozzászólása. A szakértő konferencia végzését tárgyalás alá vette a német főiskolák szövetségének tanügyi bizottsága, mely 1921. ápr. 17-én a birodalmi belügyminisztérium képviselőivel Halléban ült össze. Határozataiból csak az eddigiektől eltérőket emelem ki: tiltakozik a nemzeti középiskola többféle alakja ellen. Az első s főnyelvül határozottan kívánja a latint s másodikul az angolt. A felső líceumokat át kell alakítani szinte nemzeti középiskolákká, vagy megszüntetni. A kiegészítő vizsgálatot — még ha megmarad is, — semmi esetre sem szabad az egyetemre halasztani, hanem még a belépés előtt az illető közeli középiskolában kell letenni. A bizottság javaslataival fogfalkozott maga a főiskolai szövetség pünkösti főgyülése is s azután 1922. ápr. 22-én újra a tanügyi bizottság öntötte végleges formába a megállapodásokat. Ezek között tiltakoznak a sokféle alakítás ellen s követelik tisztességes számú gimnázium fenntartását. Megállapítják, hogy az Ober- és Aufsauschule nem fogják elérni az eddigi, főiskolákhoz vezető intézetek színvonalát: ezek céljával azonban szívesen látják az uj tehetségmentő típust, de szóba sem jöhet az Aufbauschule formájában a Deutsche Oberschule, mint egyetemre vezető ut. Kívánják, hogy az egyetem előtti tanulás ne kerüljön 12 évnél több időbe ; ha másként nem, hát az elemi iskola (Grundschule) differenciálásával kell segíteni a bajon. így most már két uj gondolat vetődött a vita közepébe : a közép- iskolázás összes időtartama a négyéves alapiskola mellett s az u. n. ,.rugalmas felső tagozat“ (elastischer Oberbau). Az utóbbi kívánása már „az elszánt iskolaujitók“ részéről is megnyilvánult, persze még messzebb menőleg: egész az elemitől kezdve. Énnek négy éve után jönnie
