Protestáns Tanügyi Szemle, 1928

1928 / 1. szám - Dr. Törös László: Két új német középiskola-tipus

19

hungskunde)11, azaz: egy gazdasági és egy neveléstani irányú középtagozatra.

Mint további soraiból kitűnik, utóbbival a tanítóképzés megnyugtató reformját akarta elérni, mely szintén szőnyegen volt ekkor.

Nála tehát egymásra van építve a két iskola, tehát még bonyolultabbá vált volna a helyzet. Ez ugyan nem baj, ha jó eredményt hoz, de ehhez kétség fért. A tanítóképzést másként is szervezte a kormányzat.

A nyílt főgyülések aztán bizottságok elé utalták a kérdéseket. Itt a második számú bizottságban mégjobban előtérbe lépett a Deutsche Oberschule és Aufbauschule szükségessége. A határozatokban (710 t.) nyomatékosan javasolják a két új típus megpróbálását. Ezek szerint a négyéves alapiskola után jönne 3 éves népiskolai felsőbb tagozat, már egy idegen nyelvvel. Ez készítene elő a tovább vezető 6 éves középiskolákra (gimnáziumokra, reálgimnáziumokra, felsőbbreáliskolákra, „német" középiskolákra, értve utóbbiak alatt a Deutsche Oberschulet) és hároméves reáliskolákra, porosz fajtájú középiskolákra s líceumokra. A teljes 8 éves népiskola is élne törzsként tovább, s erre következik a „népközépiskola.“ (Aufbauschule). íme, alakul már erősen a

végső értelmezés! * *

*

A további intézkedések sorát a birodalmi kormányzat vette át. Legelőször is egy birodalmi iskolaügyi bizottság (Reischausschusz) vette bonckés alá a konferenciák határozatait. 1920. október 27—30-ig tárgyalták a német nemzeti középiskola és a népközépiskola kérdését, a higgadtan haladó, átfogó szellemű Karstadt* porosz és Armbruster badeni népoktatásügyi miniszteri tanácsos előadásában. Karstadt már kidolgozott „Irányelvek“-kel állott elő a tárgyalás alapjául. Főbb pontjai ennek a következők:

A) Ajánlják a tervszerű kísérletezést minden országban, az Aufbauschuléval és a Deutsche Oberschuléval, 1921. husvétjától. (Ez a tanév kezdete Németországban). Nem írnak elő mindenütt kötelező rendszabályokat, de irányelvekül a következőket bocsájtja előre a bizottság :

„Az Aufbauschule és a Deutsche Oberschule nem ugyanaz" (Jellemző, hogy még ekkor is ennyire kellett tiltakozni az összecserélés ellen.) „Az Aufbauschule lényege csak szervezeti, a Deutsche Oberschule pedig oktatás — elméleti alapokon nyugszik."

Az Aufbauschule a megrövidített formája minden meglevő, vagy talán leendő középiskolának, s a népiskolára szerveztetik. A Deutsche Oberschule egy újfajta középiskola, amely alapvetőleg s függetlenül a külső iskolatagozástól a németet s a németség tekintetéből fontos szakokat (Deutscbetonte Fächer) állítja az oktatás középpontjába.

I. A népközépiskola.

Ez a népiskola egyenes folytatása lesz egész addig, migel nem éri a többi közép, vagy szakiskola végső színvonalát. Ez által lehetővé válik :

•„Methodische Strömungen der Gegenwart“ című pompás müve évenként is több kiadást érő vadé mecumja a német tanítóságnak, (Langensalza: J. Bolt* kiad. 1926.)