Protestáns Tanügyi Szemle, 1928
1928 / 6. szám - Külföldi lapszemle
231 sorban a tanitónevelő munkában való jártasságra oktatják a jelölteket. Továbbá, hogy amíg az amerikai tanár magára vállalja a családi nevelés 70°/c-át, addig a magyar tanár a magyar tudományos világból veszi ki a maga nagyob részét, mert az előbbit képzése egész folyamán arra szoktatták, hogy a gyermekekkel foglalkozzék, az utóbbit pedig, hogy a tudományos problémákat fejtegesse. (Nálunk az Eötvős-Kollégium kétségkívül, főleg az utóbbi szellemben nevel, de azért az utolsó években már a gyakorlat minden ágára is jobban előkészítik a jelölteket, főleg a budapesti gyakorlófőgimnáziumban.) Helyesen mondja szerző, hogy a helyes utat valahol a két véglet között kellene megtalálni, illetve a kettőt összekapcsolni. Mi úgy látjuk, hogy mi már ez úton kezdünk haladni. Szelényi Ödön. A Tanítók Lapja 1928. év 9—10—11. számaiból kiemeljük Földes F. éleshangú cikkét, melyben támadja a képezdei tanárok szótöbbséggel hozott határozatát, hogy a régi tanítóképző fentartása mellett nyilatkoztak, nem pedig a tanítóság által kívánt érettségire felépített főiskola mellett. Somorja L. a testnevelés hatásáról értekezik; Toros K. pedig „A XX. század szellemi irányzatáról.“ A Problémák rovatában hozzászólások folynak erről a kérdésről: „Neveljük-e gyűlöletre növendékeinket ?“ A vezércikkek a III. egyet, tanügyi kogresszusson foglalkoznak és követelik a nyolcosztályú népiskolát és a főiskolai tanítóképzést. Külföldi lapszemle. A Pädagogisches Zentralblatt 1928. évi 3. száma Lietz Hermann és a „Landerziehungsheim" fontosságához méltó értékes cikkeket tartalmaz. Az első Andreesen Alfrédtől éppen Lietzről és az általa létesített nevelőintézetekről értekezik. Az intézmény maga harminc éves, 1898. április 28-án nyitotta meg Lietz az első ilyen intézetet a Harz nyúlványain Ilsenburgban; ebből, ennek példájára egész mozgalom fakadt. Kell természetes akadályokkal megküzdenie, de ő az alkotás embere, a gyors teremtésé s így egymás után állítja fel a falusi nevelőotthonokat, Mások is követik példáját s ha más nevet is adnak intézményeiknek, mégis iskolafajt teremt példája. Lietz kilenc év előtti halála után is terjedt a mozgalom, mely különösen a háború után lendült fel nagyon. Maga a gondolat angol eredetű, Reddie „New schoolja“-ja Abbot- sholmban a példa, ki maga Reinnek, a nagy jénai pedagógusnak tanítványa, viszont Lietz nála ismerte meg e mozgalmat. A Reddie-féle internátusok angol elv szerint főleg a sportban vezetnek, pedagógiai és didaktikai szempontból maradiak. Elve az, hogy minél kisebb intézetek létesüljenek (110—120 növendék legfeljebb), az iskola a városon kívül nyerjen elhelyezést jó levegőn: a koedukáció ellensége, általában Reddie férfias jellegű nevelést ad, — Lietz először irodalmilag foglalkozik e
