Protestáns Tanügyi Szemle, 1928
1928 / 6. szám - Belföldi lapszemle
230 Az Ifjúsági Vezető márciusi száma közli Raffay püspöknek a magyar zene barátainak első hangversenyén mondott megnyitóját: „Harc a nemzeti gondolatért a magyar zenén keresztül" címen. Az áprilisi számban br. Vlassics Tibor versben üdvözli Magyar- ország kormányzóját. Mindkét füzetben folyik továbbá Váradi J. „Jellemképzés az ifjúsági egyesületben" és Fekete J. „Az élő szó, a kép és betű az iskolán kívüli népnevelésben“ c. cikke. A Polgári ísk. Tanáregyesület Közlönye februári számában hozza gr. Klebelsberg miniszter korszakos újévi körlevelét. Ugyanezen számban Loschdorfer János A tizedes törtszámok tanításáról ir. A Magyar Középiskola március-áprilisi számában Kisparti J. ir A gyakorlati tanárképzésről, különös tekintettel a pedagógiai vizsgálatra és megállapítja, hogy a pedagógiai vizsgálat gyakorlatiasabb olyanféle lehetne mint pl. a bírói vizsga. Kívánatos volna, hogy a pedagógiai vizsgálat írásbeli része a gyakorlati év anyagából vegye a tárgyát. — Figyelmet érdemel „A tanárképzés követelményei a fizikus tanárjelöltekkel szemben" c. cikk is Bernolák K tollából; azt kívánja többek közt, hogy a qualitásos kísérletek lehetőleg előzzék meg a quantításos méréseket, a kísérletek bemutatásánál az egyszerűségre kell a tanárjelölteket figyelmeztetni; fel kell hívni a figyelmüket arra, hogy jegyzet készítést ne kívánjanak; végül meg kell őket ismertetni a fizikai szakirodalom lényeges munkáival. A tanítás módszertanából c. rovatban Karl. J. A vetítő gépek alkalmazásáról ir a földrajztanításban. Az O. K. T.-i Közlöny 1928. évi áprilisi számában Ember J. mélyen szóló cikkben (Történetszemlélet és Történettanítás) a mai történet tanitás eljárását ismerteti. Alapvető tételei: a gondosan szelektáló tényeknek egy összefüggő egész keretébe illesztése, a történeti élet hatóerőinek kidomboritása, a történeti megértésen felépülő történeti érzék és gondolkodás fejlesztése, egy szóval, filozófiai szellemet kell bele vinni a történelembe, miáltal megszűnik a legkönnyebb tárgynak lenni, de méltóbban fogja betölteni a „magistra vitae" szerepét. Szép, helyes gondolatok, de mégsem egészen újak. Ballagi A. a budapesti egyetemen tudvalevőleg évtizedeken át eszmei alapon tanította a történettudományt és ezt a szempontot nem egy tanítványa a középiskolában is szép sikerrel érvényesítette. Olofsson G. (Rajzoktatásunk magyar vonatkozásai) címen követeli a rajzoktatásnak szélesebb alapra fektetését, tekintettel a benne kiemelhető hazai vonatkozásokra. Jámbor Gy. Franciaország középiskoláinak jelen viszonyait ismerteti. A Magyar Művelődés március-áprilisi számában Loczka Alajos cikke „Tanárképzés az északamerikai egyesült államokban" érdemel külön is figyelmet, mert összehasonlítja a magyar tanárképzéssel. Megállapítja többek közt, hogy míg nálunk a fősúlyt a szaktárgyakban való teljes felkészültség elérésére helyezik, addig Amerikában első-
