Protestáns Tanügyi Szemle, 1928

1928 / 6. szám - Belföldi lapszemle

229 nak. A nyomtatott újságokban semmi esetre sem szabad ki írni a szerző­gyerek nevét. — A második cikk R. Smola a bécsi tanítóképző intézet vezetőjétől való és egy Tanulók újságát ismertet. Egyéb cikkek: A gyermeki munkában ujraébredő néplélek. (Kari Hóls). Magyar nép­művészet az iskolában. (Undi Mária). A gyermekek tervező munkája a családban. (Czitronyiné). Gazdag „Az új nevelő műhelyéből" c. rovat is pl. alkotó nevelés a Családi iskolában. Papírmunka technika. Gon­dolatok a zenei nevelésről. A Szemlék és jegyzetek közt kiemelkedik egy meleghangú megemlékezés Kovács Sándor zenepedagógus hátra­hagyott munkáiról. A Híd c. irod. művészeti és társadalmi folyóirat húsvéti számá­ban Th. Wigand Ede „Iskola és otthon" cimen kemény kritikát gyako­rol a mai iskoláról és tanításról. Mintaiskolának ajánlja a gothenburgi (svédországi) Samskolá-t, mert ott nem a tanító, hanem a növendék a főszemély. Nálunk (a kontinensen) ép az ellenkezőjét tapasztalni. „Csak felelni és felelni", kérdezésnek semmi helye. Ha pontosan bemagolja: kitűnő. Logikai értelmezés, szellemi megemésztés lényegtelen (?). Tanító, tanár a „hivatalosan megállapítottat" gépiesen továbbítja. . . . Az ered­mény : Termelők helyett puskázok, a bölcsész : élő, de megmerevedett lexikon, a jogász: corpus juris, a matematikus: számadógép, az orvosok: bábák és a bábák orvosok. „Ezek az examinált studentek." . . . „Nagy archívum vagyunk, megtömve Írnokokkal a tudomány konzervátoraival, restaur álókkal, szolgákkal stb. . . . Utolsó generációnk tündökölt az­az egyénietlenség eredménytelenségével . . az utókoron a sor, tudo­mányt, művészetet egyénileg fejleszteni." A hivatásos pedagógusok előtt nem újak és nem ismeretlenek ezek a vádak. A modern tanárság látja a mai nevelés és oktatás hibáit, melyeket a szerző nagyon is túloz és igazán „verejtékkel és buzgalom­törekszik azok eltüntetésére." De azért, mint minden téren, a tanítás terén is mindig lesznek művészek és kontárok! Az Evang. Népiskola áprilisi számából kiemelhető Koller István cikke, mely „A filozófia és pedagógia" lényeges vonásait vizsgálgatja. A Néptanítók Lapja 1928. évi április hó 1-ső számában Kornis Gy. államtitkár hatalmas érvekkel száll szemben a nyári nagy vakáció meghosszabbítása ellen és a mellette felhozni szokott gazdasági, egészség- ügyi és művelődéspolitikai érveket sorra megcáfolja. Cikkét e szavak­kal fejezi be : „az erre (t. i. a vakáció meghosszabbítására) irányuló törekvés egyenesen káros a magyar ifjúság s ezzel a magyar kultúra és nemzet jövője ellen.“ — Reméljük — hogy a hatalmas szózat után az odiósus ügy, mely ellen a tanárság annyit küzdött, végleg le is kerül a napirendről és helyreáll a régi rend. Az 1928. évi április hó 17-iki számában gr. Klebelsberg miniszter „Több élet és több munka" cimen tovább szövi a neonacionalizmus gondolatát,

Next

/
Thumbnails
Contents