Protestáns Tanügyi Szemle, 1928

1928 / 6. szám - Hazai és külföldi irodalom

hegységben hiányoznak az összefüggő, nagy kiterjedésű, fensikokat alkotó táblaságok (karsztok) és a szintén összefüggő, egyszerű, hullámos dombságot alkotó neogén táblaságok.“

Amit Márton Béla dr. egyet. m. tanár ebben a kis könyvben Ausztrália leiró földrajzáról, népességéről, gazdasági életéről és politikai földrajzáról mond, az bármilyen rendű és rangú olvasó számára: eleven, szórakoztató, de azért komoly, tanulságos olvasmány. A statisztikai adatok is, pedig vannak szépen, a szerző magyar vonatkozású s egyéb összehasonlító megvilágításában mindig érdekesek, tanulságosak. Kedves kis zsebkönyv lesz ez a tanulónak, tanárnak egyaránt; kedves olvasmánya minden tanulni szerető olvasónak. Éppen ezért reményiem, rövid időn belül ott lesz minden középiskolai ifjúsági könyvtár polcán s a tanári szakkönyvtárakban; de ott lesz az egyetemi hallgató zsebében s minden nyilvános könyvtárban is. Egy hiánya van ennek a kis munkának, amit olcsósága sem menthet, hogy nincs hozzá mellékelve Ausztrália térképe. Végül szeretném hinni, hogy csak az én példányomban találhatók olyan hiányosan nyomott lapok, melyeknek egyikén, másikán 30—40 betű is hiányzik, avagy hibás, ami bizony az értelmes olvasást meg-megzavarja.

Budapest. Dr. Kubacska A.

Fináczy Ernő: Az újkori nevelés története (1600—1800). Vezérfonal egyetemi előadásokhoz. Budapest, 1927.

Hazánk egyik sokoldalú lángelméje Eötvös József báró, mint iró, biráló nyilatkozik meg akkor, mikor azt mondja, hogy a könyv ne csak szép mű, de szép tett is legyen. Mivel a nemzet sorsát nagyrészt a nevelők tartják kezükben, szép tett, nagy tett, hazafias tett ennek a széles látókörű, nagy irányitóerejű, gazdag tanulságú munkának a megalkotása.

A XVII. és XVIII. század neveléstörténetének megírása, mint a tudós szerző a mű előszavában maga is megjegyzi, az anyag nagy gazdagsága, szövevényessége miatt nehéz feladat. A kiválogatás és szerkesztés munkájánál a könyv fent jelzett, gyakorlati célja, meg a szerző pedagógiai és filozófiai éleslátása adja meg az irányítást. Ez adja meg a műnek a könnyen áttekinthető szerkezetét is ; három részre tagolódik, ezek: a XVII. század, XVIII. század s a hazai törekvések és alkotások pedagógiatörténete.

Jellemzi a munkát mindenekelőtt az a széles látókör, mellyel a szerző dolgozik s melyet az olvasó előtt megnyit. Nemcsak pedagógiai elvek, álláspontok összegezése a mű, hanem — szinte Homeros módjára, történésben adva a tényt, mutatja be a szerző az egyes korok és személyiségek pedagógiai nézeteinek, felfogásának a kialakulását, S itt szívesen használja a neveléstörténet segédtudományainak : a filozófiának, a történelemnek, irodalomtörténetnek az eredményeit is. Minden kor jellemzése az illető kor filozófiai felfogásának vagy a tárgyalt pedagógus filozófiájának a jellemzésével kezdődik. Ez a talaj, melyből a pedagógiai eredmények kihajtanak. A saját koruknak az álláspontjáról méltatja ezeket az eredményeket, mert hiszen másként tárgyilagos érté