Protestáns Tanügyi Szemle, 1928
1928 / 6. szám - Imre Sándor: A köznevelés és az iskola
214 Dóczi Imre a budapesti ref. egyházat s főgondnokát éltette. S. Szabó József Imre Sándort köszöntötte fel, mint a nemzet nevelőjét, akinek minden szava, írása ott lebeg, ahol a nemzeti géniusz él s aki írásaiban, felszólalásaiban mindig magasabb célokat tűz a nemzet elé. Borsos Károly arról beszélt, hogy minden propagandának, amely eredményt akar elérni, két követelményt kell teljesítenie. Először szóval kell meggyúrnia a lelkeket az ideálok befogadására, azután tettekkel kell előállnia. Verba movent, exempla trahunt. A magyar nemzet lelki egységét megbontották a háború s a forradalmak. A magyar tanárság erkölcsi feladata a nemzeti lélek integritásának helyreállítása. — Felhívja a jelenlevő tanáregyesületeket s képviselőiket, hogy evégből egyesüljenek velünk közös propagandára. Tudja, hogy ezt meg is teszik, biztosítékát adták ennek mai megjelenésükkel. — Üdvözli a testvér-tanáregyesületeket s ama reményben üríti poharát, hogy e lelki integritás mielőbb valóra válik. Szőts Gyula, mint az Orsz. Tanáregyesület képviselője, szintén az Egyesületek összetartásáról beszél s az ebben rejlő erőt hangsúlyozza. Nagy Ferenc arra emeli poharát, hogy a mai ifjúság még meglássa Magyarország fényes jövőjét. Soós József a gyűlés fáradhatatlan rendezőjét, Ravasz Árpádot köszöntötte fel. Mind a gyűlésen, mind pedig a banketten elhangzott tartalmas beszédek termékenyitően hatottak a résztvevőkre s igen alkalmasak voltak arra, hogy a különböző tanári testületek között kapcsolatokat létesitsenek. Papp László. A köznevelés és az iskola/ 1. A nevelés több szerv közös munkája. A köznevelés* ** szervezete a maga teljességében, minden része együtt tölti be azt a feladatot, amely a nemzet életében a nevelésre vár. Egy-egy ember nem jut érintkezésbe e szervezet mindenik tagjával, mert pl. aki egészen az önállósúlásig családja körében élhet, nem szőrül a családot pótló intézményre, aki meg gyermekmenhelyről indúl az életnek, nem részesül a család állandó hatásában. Nagy a különbség abban is, hogy ki mennyi időt tölt az iskolában, milyen fajta iskolába jár s kire melyik hat inkább a családon és iskolán kívül levő nevelési tényezők közül. Az egész szervezet tehát nem mindenkire hat egyaránt, * Részlet a szerző Neveléstan. Bevezetés az iskolai nevelés munkájába címen sajtó alatt levő kötetéből (Budapest, Studium). ** Köznevelésen érteni kell mindazokat az intézményekig, amely.k az embert valamilyen irányban tervszerűen alakítják, azokat is, melyeknek ez az alakítás ugyan nem tervük, de működésüknek mégis eredménye.
