Protestáns Tanügyi Szemle, 1928

1928 / 4-5. szám - Belföldi lapszemle

190 A lelki világ ekkor tárul fel előtte tudatosan. Eszthetikai szemlélete is tudatossá válik. Nem csak a szépet figyeli, hanem annak hatását lelkére. Természetérzése is lelkesebb lesz. Ismét az én áll a tudat előterében, mint a gyemekkorban, de most a magára eszmélés tudatosságával. Képzeteiben bizonyos válogatás jelentkezik. A lényeges és lényegtelen különválasztása is e korban indul meg. A gyermekkor naiv szemléletes lelki világa teret ad az elvont gondolatvilág kifejlődésének. A fogalmak viszonyítása is szemléletes kép nélkül sikerül mind jobban neki. Jel­lemző az eszmények nagy száma, melyekből majd kialakul az ifjú ideális követelményekből álló eszményi jellemképe. A megformált esz­ményképben tükröződnek az önmegitélés eredményei az összefoglaló, a lényegesre irányuló világképpel együtt. Az egész fejlődés értelmét a korszak jelentősége és szerepe adja; az egyszeri esetlegességtől az általános érvényüség feltétlenségéhez kell emelkedni. E fejlődésnek akadályai is vannak. Ilyenek pl. az érési kor kezdetén a gyermek elutasító magatartása a nevelő hatásokkal szemben. Innen van a 14—15 éves tanulók lustasága. Ebből folyik az emlékezet gyenge teljesítő képessége is. Az egész folyamat gyorsasága, eredménye függ egyéni tényezőktől, a tehetség erejétől, az önképzési hajlam fokától, a környe­zettől, a nemi érés folyamatának intenzitásától és a nevelő hatások milyenségétől. A mindennapi életből felhozott példák illusztrálják az elméleti megállapításokat. Kedvezőtlen körülmények ugyanis az értelmi kifejlődést ez átmeneti kor bármely fokán megrekeszthetik, Azért találni nagy számmal (különösen falun) olyan embereket, akik a gyermeki szem­lélet s gondolkodás fokán állottak meg. Az értelmi fejlődés a pubertás korában igen nagy jelentőségű. Szeghalom. Péter Zoltán. Belföldi lapszemle. A gyermek. 1928. 2-ík számában különös figyelemreméltó cikket írtak: Kenéz Béla: A nemzet és családról. Lyka K. : A gyermek és művészetről. Bexheft A.: Gyermekeink megóvása a ragályos betegsé­gekről, Frank A. : Furcsaságok a nevelésben címen. Végül Geguss D. értekezik: „Gyermek Őfelsége“ jár elől, kövessük őt! címen. Itt a címet túlzónak találjuk, hol marad a szülői tekintély ?! A Debreceni Prot. Lap 1928. március 17. számában N.—ó. ir nőnevelésünkről, értve rajta a kálvinista nevelést, A cikk eleje komoly aggodalmat kelthet, mikor írója magállapitja, hogy igazi kér. prot. szel­lemű leánynevelés nincs, ellenben az apácanevelés nemcsak érték­telen külső mázt, hanem bensőséges lelki életet is jelent, valódi, nemes keresztyén lelki műveltséget ad, léha gondolkozásu leányoknál nagyon előkelő átalakulást idézett elő . . . Vídeant consules!

Next

/
Thumbnails
Contents