Protestáns Tanügyi Szemle, 1928
1928 / 4-5. szám - Belföldi lapszemle
191 A Magyar Gyógypedagógia 1928. 1—3. számának kimagasló tanulmánya: „Az individuálpszichológia jelentősége és hatása az idegesség kezelésére, a nevelésre és a világszemléletre.“ Adler Alfréd bécsi idegorvostól. A Magyar Zsidó Szemle 1928. március, áprilisi száma tartalmazza Blau L. emlékbeszédét Bánóczi Józsefről, ezen kívül hozza Bánóczi J. ifjúkori leveleit Horváth Cyrill egyet, tanárhoz. A Magyar Nevelés II. évfolyam 7—8. számának vezető cikke a szerkesztő (Waldapfel J.) tollából a hercegprímás emez igéjével: „A haza az Isten gondolata" foglalkozik. Egy másik a nevelésről általában szól. A Debreceni Szemle 1928. márciusi számában Marton Géza nagyobb tanulmányt kezd „Jogtanitásunk reformjáról." Az O. K. T.-i Közlöny 1928. január, február száma vezető helyen gr. Klebelsberg miniszter ujesztendei körlevelével foglalkozik. Ezt követi Madai Gyula elnöknek a LXI. közgyűlésen elmondott beszédje. Figyelemreméltó Kardeván K. cikke: Az ember tragédiájának iskolai olvastatásáról, melyben oda konkludál, hogy Madách tragédiáját a VIII. oszt. oly szerephez juttasuk, mint a Toldit a IV.-ikben. E célból javasolja, hogy a filozófiai tanításból heti 1 óra csatoltassék a magyarirodalomtörténeti órákhoz. Az első javaslatot helyeseljük, a filizófíai órák megnyirbálásához azonban sehogysem tudunk hozzájárulni. Fodor I. A tanári továbbképző tanfolyamokról értekezik. Geszti L. Hiba van a kréta körül c. a. kritizálja Balog I.-nek a Magyar Szemlében megjelent cikkét, melyre a mi folyóiratunk is megtette már észevételeit. A márciusi füzetben Tettamanti B. A német főnév ejtegetéséről, Jámbor Gy. pedig az ausztriai uj iskolai törvényekről ir. A kísdednevelés 1928. 4. számában Imre S. a nevelés szavának, menetének, a nevelői lelkűiét, a növendék és nevelő viszonyának, a nevelés és közösség megfigyelése illetve elemzése alapján a nevelés következő meghatározását adja:,, a nevelés a közösség életéből fakadó s arra ható, az egyén kifejlődését tudatosan elősegítő, huzamos ideig tartó szellemi tevékenység, mellyel a fejlettség magasabb fokán levők céltudatosan és tervszerűen alakítják a kevésbé fejletteket, amig az alakítást az önállóság ki nem zárja." Majd a nevelői gondolkoldolkodásról szól. Ugyané szám folytatólagosan közli Wertheimer J. válaszleveleit Brunsvik Terézhez és Tordaí feljegyzéseit gyermeke 4-ik életévéről. A Magyar Tanítóképző márciusi száma hozza Klebelsberg miniszter ismert szózatát. Kenyeres E. folytatja és befejezi „genfi pedagógusok, ped. törekvések és intézmények" c. cikkét. Utána következik több hozzászólás és határozati javaslat a tanítóképzői tanárképzés reformjáról. Sz. 0
