Protestáns Tanügyi Szemle, 1928
1928 / 4-5. szám - Külföldi lapszemle
186 megállapításával. Ismerteti Jung lélektani kutatásainak jelentőségét, ami a tudattalan szerepének, az álomképek jelentőségének Freud egyoldalú értelmezésénél tökéletesebb magyarázatában, az extra- és introvertált embertípus megrajzolásában áll, A normális ember lelki fogyatkozásainak magyarázata is más lett az új, analytikus felfogás által. Pedagógiailag jelentős ide vonatkozólag Alfred Adler kutatatása, aki a szervi fogyatkozások lelki következményeit tette vizsgálódása tárgyává. A valamely tekintetben háttérbe szoruló, kisebb tehetségű ember más téren igyekszik magának kárpótlást keresni. Pl. az elvont tárgyakban elmaradt tanuló esetleg művészi kedvtelésben leli rekompenzációját. Itt esetleg kiválót is produkálhat, A rekompenzáció felfedezése teljesen új megvilágításba helyezi a tehetségvízsgálatokat; az egyszerű intelligenciavizsgálatok csak előzetes tájékozódás jellegével bírnak, teljesítményvizsgálatok. Csak az analytikai lélektan szempontjainak alkalmazásával emelkednek pedagógiai jelentőségre. E szempontból sokat Ígérő kezdeményezés volt Rorschach vizsgálati módszere, melyet a mester halála után buzgó tanítványok elhibáztak, A pedagógusnak az adott lelki tulajdonságok értékelésén túl az egyéni magatartás okait kell ismernie. Itt nyilatkozik az elemző lélektan másik jelentősége a nevelés szempontjából : nemcsak tényeket konstatál, hanem alkalmas a megelőzésre és gyógyításra is. A játékot és munkát, mint a legjobb óvó és gyógyitó- szert az egyén lelki-testi tulajdonságainak dinamikájához kell alkalmazni. A pályaválasztás kérdése is könnyen oldható meg a hivatások dinamikus karakterológiája alapján. A gyermek környezetének irányításánál is új eredményekre vezet az új lélektani szempont alkalmazása, valamint a gyermek két kritikus korszakának: a kisgyermek-kornak és a pubertás korának ismeretében és kezelésében is. A novemberi számban Rosa Katz a kisdedóvó új formáját, a vándorló kisdedóvót ismerteti, melynek célja, hogy a pihenésre rászoruló édesanyától gondozásra vegye át a gyermekeket, hogy meglegyen a gondtalan nyugalma. Kurt Lewin a gyermek megnyilatkozásait elemzi, megértést eláruló fejtegetéseiben különösen a gyermek nyilatkozatainak kettős jelentésére hívja fel a figyelmet, mert nem elég a gyermek szavainak logikai jelentését tekinteni, hanem mindig gondolni kell arra, hogy miféle lelki mozgalom kifejezését takarja a pár szó, vagy az érthetetlen magaviselet. A német nevelési reform körül folyó csaták adtak alkalmat annak a gyönyörű tanulmánynak közzétételére, mely a decemberi számban jelent meg W. Thormanntól. A nevelés reformjának határai és biztosítása címen. A háború után a túlzó reformerekkel szemben megnövekedett a meggondolt újítók száma. Nagy erővel lépnek fel a reakciósak, ezért külön csoport alakult a reform pesszimista hiveíből. A kritikai pedagógia képviselői elméletileg akarják a reform lehetőségeit megismerni. Sokszor távol maradnak az élettől. Az igazi kritika feladata nemcsak a határok megállapítása, hanem kötelessége a reformok biztosítása pozitív lehetőségek feltárásával. A nevelési reform határának kérdése a nevelés lehetőségének és határainak kérdésével van összefüggésben. Itt nem szabad sem a nevelővel, sem a növendékekkel