Protestáns Tanügyi Szemle, 1928
1928 / 1. szám - Dr. Törös László: Két új német középiskola-tipus
13 hamar megszületett az önmagukkal elégedetlenség. Egész sora születik meg az elszórtan megjelenő reformjavaslatoknak, sőt két gyűjteményes mű is indult meg a panaszok, indítványok, gondolatok közzétételére. (Die deutsche höhere Schule nach dem Weltkriege. Gessammelt von Norrenberg Teubner, Leipzig—Berlin 19/6.) Ebben 27 pontra vonatkozólag vannak dolgozatok. A másik Wichgram szerkesztette „Die deutsche Schule und die deutsche Zukunft“ c. mű (Leipzig 1916.) Annyira nőtt az elégedetlenség az iskolával szemben, hogy az összeomlás után a parlamentben is felcsattant nyíltan a nagy vád: „Mint Königrátznél a német tanító nyerte meg a csatát, a világháborút a német tanár vesztette el.“ Sajátságos dolog, hogy míg nálunk a háború felfokozta az idegen nyelvek iránti érdeklődést, addig a németek lelkében az ellenkező történt. A német katona el tudott igazodni a maga nyelvével mindenütt, tudománya, technikája, fényes diadalokkal edzette nemzeti öntudatát. Ennek iskolaügyi kirobbaanásaként előtérbe lépett a honi nyelv és honi műveltség erősebb felkarolása utáni vágy: a nemzeties nevelés. Az állampolgárságtan tanítását mindjobban követelik, mondván, hogy a német gyermek a legszánalmasabb tudatlanságban sínylődik saját nemzete alkotmányát illetőleg, „Deutschkunde“ „ Jugendpflege“ — jelszavakként röpködnek a levegőben ! Megjegyzem, a német művelődési iránynak a filozófiája is meg volt már, Dílthey hatalmas kultúrhistóriai munkásságában, mely kitűnő tanítványi gárdát nevelt. (Számos egyetem pedagógiai tanszékén hívei ülnek). A „Deutsche Oberschule" és „Aufbaushcule“ jóformán a Dilthey hirdette gondolatok gyakorlati megvalósítása. Óriási jelentőségű dolog volt 1915-ben a „Zeutralinstitut für Erziehung und Unterricht“ megalapítása, mely a szét töredezett s szétfolyó német iskolaügyben az egységesítés szellemét először vitte be intézményesen. Kiadványai, előadássorozatai s folyóirata : a Pädagogisches Zentralblatt igen fontos orgánummá váltak. A mag el volt vetve s gyorsan tovább fejlődött. Síkra szállott erősen mellette az Egyetemes Német Tanító Egyesület.* Fontos, döntő tette volt, midőn a Wiemarban összejött német nemzetgyűlés elé kérést és tervezetet intézett a német tanügy egységesitésére. Kívánta, hogy a „nyilvános iskolázás egyöntetűen felépített s az önkormányzat alapelvei szerint egységesen igazgatott népnevelő szervezet legyen, melynek ágai és fokozatai egymás között szoros összeköttetésben álljanak.“ Az egész nyilvános oktatási ügy „az egységes iskola tervezete értelmében szervezendő“, ingyenes legyen a tanítás és taneszköz minden tanulóra nézve s fokozottan támogassák megélhetésben a szegényeket. A vallástanitás a felekezetek külön ügye legyen, a néptanítókat ezentúl ne különleges intézetekben képezzék, hanem az egyetemeken, neveléstudományi fakultáson. Minden iskolában bevezetendő az önkormányzat s a Szülők Tanácsa vegyen részt a külső ügyek intézésében. * Vezórszollorao: Tews művei: Ein Volk, eine Schute. (Jelszó lett e cím ) Zickfohi, Osténvieck, 1919. Dió űoutscho Einheitschale 1910. ós 1919. Klinkhardt, Loipzig. Hires művek.
