Protestáns Tanügyi Szemle, 1928
1928 / 4-5. szám - Hazai és külföldi irodalom
176 séről vagy egyes nagyhírű francia regényeknek magyarországi hatásáról; még azt is sajnálja megemlíteni, hogy L. Ulbach . Prince Zihlah“ cimü regénye magyar földön játszik, — az a kifejezése pedig, hogy az Esprit de Lois „fut traduit dans toutes les langues et chez nous 22 éditions s' enlevérent" nem egy magyar, hanem egy francia szerzőre vall. Rousseaunál több életrajzi adata nem egészen pontos, műveinek jegyzékében nem idézi összes műveinek ma használt 13 kötetes Hachette- féle kiadását, hasonlóképen az 1924-ben megindult Correspondence générale-t; a róla szóló irodalomban G, Vallette, Ducros és Faguet több fontos müvét, valamint a Rousseau-Társaság Annales-jait nem találjuk. Akik eléggé jártasak a francia nyelvben, érdeklődéssel lapozgathatnak a könyvben; az érdeklődés egyaránt szól a szerzőnek, mint kalauznak, aki a francia regény kiemelkedő alakjai felöl az olvasót helyesen tájékoztatja és az ügyesen megválasztott regénykivonatoknak, amelyek eléggé alkalmasak arra, hogy egy-egy regényíró nyelvébe, előadásmódjába bevezessenek s nagy hatásának titkából az olvasóval valamit megéreztessenek, Rácz Lajos. 5. László Ödön: Ember tervez, Isten végez. (Vallásos irányú vígjáték.) Budapest, 1927. 40. 1. A cím után olvasható megjelölés már eleve tájékoztat bennünket, hogy irány-drámával van dolgunk. Ez a minősítés az egyébként meglevő irodalmi és esztétikai értéket egyetlen irodalmi alkotásban sem csökkenti, az ifjúsági művekben pedig egyenesen emeli az általános értékelést. Valamelyes erkölcsi célzat nélkül igazi ifjúsági írás tulajdonképen nem is lehetséges, A legtöbb esetben épen az erkölcsi szempont az uralkodó s épen azért ez lehet a bírálatnak is vezető szempontja. László Ödön a címben jelzett vallásos tételt könnyen érthető egyszerű mesével illusztrálja. Egy üres lelkűnek látszó gazdag leány egyetlen gondja, hozzá hasonló leánypajtásaival együtt, különböző szórakozások önző keresése. A mások bajával szemben tanúsított rideg szeretetlensége azonban Isten végzéséből nemes emberszeretetté változik, amelynek üdvös hatása kiárad egész környezetére. Az isteni végzés eszköze egy szegény menekült család. A szegényes külsejű, de értelmes és megnyerő fellépésű Pista, a nyomorgó család ifjúvá serdült tagja, nemcsak a maga személye, hanem a vele egyenlő sorsú szegények ügye iránt is állandónak mutatkozó érdeklődést tud kelteni a gazdag Etelkában és hozzátartozóiban. Az ifjú személyes hatását fokozza az angyalok kara is, amely Etelkának álmában megjelenik. Végül minden jóra fordul. A gazdagok üres lelke megtelik cselekvő emberszeretettel s a szegények is megtalálják helyüket a kenyéradó munka mezején. A szembenálló társadalmi osztályok ki nem élezett és mégis találó rajza s az egyes szereplőknek inkább tipikus, mint egyéni jellemzése mind a kitűzött célt mozdítja elő. A cselekmény bonyolítása elég mozgalmas, dialógusa elég eleven, nyelve egyszerű és magyaros. A kis mű ifjúsági előadásra és olvasmányul is mindenképen alkalmas. Gulyás Sándor.
