Protestáns Tanügyi Szemle, 1928

1928 / 1. szám - Dr. Törös László: Két új német középiskola-tipus

11

Az a rés, amit említettem, a következőkép jött létre : Ha nagy általánosságban egy irányban döntöttek is, de nem lehetett szó nélkül elmenni a sokféle javaslat mellett. A tipikus német gondolkozás látszik ki a kongresszus ama határozatából, mely szerint, bár a közös alsótagozat (Lange pártja kívánsága) nem célszerű, mégis a kultuszminiszter megengedte, hogy egyes helyeken kisérletképen bevezessék. Eddig a reálgimnázium és reáliskola összekapcsolására tettek kísérletet, (ez az u. n. „altonai systéma“) most kiterjesztik a gimnáziumokra. Ez az a híres „frankfurti refomrendszer,, mely az ottani városi gimnázium igazgatója, Reinhardt Károly nevéhez fűződik. Lényegileg adva volt már történelmileg természetes fejlődés fonalán : a Majna melléki _ metropolisban ugyanis szokásban volt, hogy a gimnázium a quartába, vagy az uni- tertiába (3—4 osztály) eg'ész csoportokban vett fel, rendesen kiválóbb reáliskolai tanulókat, akik a latint egy évig privatim tanulták s igy csatlakoztak be nagyobb zökkenő nélkül egykorú társaik osztályába, akikkel hamarosan nemcsak, hogy egyenlőknek bizonyultak, hanem francia nyelvi alapozásuk miatt felül is múlták őket.*

A közönség is nagyon megszerette ez uj rendszert, mert az életbe korábban kilépő tanulók, akiknek még is csak inkább praxisra van szükségük, nagyobb készséggel kerültek ki, a diktatikai végeredmény az érettségin legalább olyannak mutatkozott, mint a gimnáziumokban. 1892. év Husvétjától, már állami jóváhagyás alapján renszerré szervezik a szokást. A parlament 1894. márc. 8-án, miniszteri biztosok jelentése alapján helyeslését nyilvánította. Hamarosan Hannoverben is bevezették, Breslau és Karlsruhe követték a példát. 1907-ben már 177 ilyen reformgimnázium volt s ma az a helyzet, hogy a legtöbb gimnáziumban legalább párhuzamos tagozatként működik e reformrendszer is, amire tipikus példát láttam külföldi tanulmányaim folyamán a leipzigi „Königin Carola Gymnásium"-ban. Pedig Leipzigban válogathatnak bőven iskolák között a szülők s ifjak.

* *

1900—1901. megint uj, fontos dátumanémet iskolaügy történetében.

1900. júniusában ismét konferenciát tartottak Berlinben a proszok s ennek határozatain épül fel az a királyi rendelet, mely kimondja hivatalosan a gimnázium, reálgimnázium, reáliskola egyenlő értéküségét s csak annyiban szabad kiegészítést kívánni utánuk, amennyiben ez egyes tanulmányi és hivatási ágakhoz szükséges.

Az uj porosz tanterv 1901 májusában jelent meg. Ez alkalommal már a humán és reálgimnáziumokban szaporították a latin órák számát, nyomatékosan kívánván újra a grammatikai iskolázás alaposságát. A

•Bővebb értesítések o rendszerről: Reinhardt: Die Frankfurter Lerpläne mit ein» r Einleitung lierausgegcben. Frankfurt n. M. 1892. Továbbá kisebb értekezései. Zitscher: Einhoitsgymnasyum und Realschule. Ein Bericht an das Patronat nebst oinem Vorwort über die neuen Lehrpläne und über das Versuchsgymnasium zu Hrnnkfurt a, M. Leipzig 1892.

Liermann: Roformschulon, nach Prankfurtor und Altanaor System (A casseli. 1901. évi reformkonfo oncia beszámolója) Berlin 1903.