Protestáns Tanügyi Szemle, 1928
1928 / 4-5. szám - Nagy Miklós: Minta-tanitások a középiskolában
153 Lássátok, az ember igy gondolná első pillanatásra. Pedig meg fogjátok látni később, hogy különböző alakú testek közül egyik nagyobb mint a másik, még ha a felszínük egyforma is. A test nagyságát nem a felszíne állapítja meg. Vájjon, hogy lehetne két testet nagyságra nézve összehasonlítani. — K. ? (Homokot töltenénk bele és literrel megmérnénk.) Hát pl. ha azt kellene megállapítani, hogy a templom hányszor nagyobb a tanteremnél, akkor is igy kellene eljárni. — H. ? (Nem.) Próbáljuk csak kiokoskodni, hogy kellene eljárni, Mit tanultunk eddig a mérésről. — L. ? (Mérés: egy mennyiség összehasonlítása vele egynemű alapmennyiséggel.) Mondjunk erre példát. — G. (Hosszúságot méterrel, súlyt súllyal, területet területtel mérünk.) Mivel lehetne tehát megmérni egy test nagyságát. — Z. ? (Egy alapul felvett testtel). Hogyan mérnénk meg tehát a tanterem és a templom nagyságát, ha pl. ez a kartonból készült négyzetes oszlop lenne az alapul felvett test. — F, ? (Teleraknánk a templomot is, a tantermet is ilyen négyzetes oszlopokkal és megszámlálnánk, hogy mindenikben mennyi van.) Helyes lenne mindig az ilyen eljárás. — H. ? (Helyes, de kivihetetlen.) Jó lenne alapul négyzetes oszlopot felvenni. — I. ? (Nem, jobb lenne kockát.) Tényleg kockával szokás a testek nagyságát megmérni. Azt állapítjuk meg, hogy a kérdéses testet hány darab olyan kockával lehetne teletölteni, amelyeknek az éle 1, 10, 100 stb. cm. Az olyan kis kockát, amelyiknek minden éle 1 cm., köbcm.-nek ..................................köbméternek ne vezzük. Mi az a köbdm. — K. ? (Olyan kocka . . .) Mi az a köb- kilométer. — L. ? (Olyan nagy kocka . . .) A testek nagyságának a megállapításánál tehát azt kell kiszámítani, hogy hány köbdeciméter, köbméter stb. az illető test nagysága, térfogata, köbtartalma. Igyekezni fogunk olyan eljárást találni, amelynek a segítségével egyszerű hosszu- ságmérések után ki tudjuk számítani az egyes testek köbtartalmát. Hozzátok ki mindnyájan a kartonból készített kockáitokat. Minden kartonkockának az éíe egy deciméter. Csinálunk ezekből a kis kockákból egy nagyot. A nagy kocka köbtartalmát úgy állapítjuk meg, hogy megnézzük, hány kicsi, egy köbdeciméteres kockából van összetéve Nézzük csak meg a nagy kockát. Milyen lapok határolják. — K. ? (Nég'yzetlapok.) Az alapra hány köbdeciméteres kis kockát tudunk elhelyezni — W. ? (Kilencet.) Szükséges ezt a kilenc kis kockát tényleg rá is helyezni az a!aplapra, vagy talán előre is megtudnánk mondani, hogy hányat lehet rátenni. — G. ? (Előre is ki tudjuk számítani. Ahány négyzetdeciméíer az alap, annyi kis kocka fér rá.) Hogyan tudjuk meg tehát, hogy egy tetszőleges nagyságú kockát hány köb- deciméterrel lehet beborítani. — J. ? (Megmérjük a kocka alapélét s kiszámítjuk az alaplap területét. Ahány négyzetdeciméter az alapterület, mindig annyi köbdeciméterrel lehe/ beborítani.) A nagy kocka azonban nemcsak az alaplapon elhelyezett kis kockákból van összetéve; több sor kis kocka van egymás fölött. — R.? (Három.) Ezt is előre meg tudnánk mondani, anélkül, hogy a sorokat tényleg ki kellene rakni. — P. ? (Igen. Meg kell mérni, hogy a kocka hány deciméter magas. Ahány dm. a magassága, annyi sorral lehet a köbdecimétereket egymás fölé sorba rakni.) Ez az itt összeállított kocka tehát hány köbdeciméterből
