Protestáns Tanügyi Szemle, 1928
1928 / 4-5. szám - Nagy Miklós: Minta-tanitások a középiskolában
152 Intézetünknek még csak két osztálya van négy tanárral. Nem okozott tehát nagy gondot, hogy minden tanár ott legyen egy előre megbeszélt tanítási órán. De nagy intézeteknél sem lenne nehéz egy kis óracsere akcióval a tanárkar legnagyobb részét összegyűjteni, sőt a hasznáért még az sem lenne bűn, ha egy 12—1-ig terjedő óráról elbocsátnánk a többi osztály növendékeit s csak egy osztályt tartanánk fenn, ahol ez a módszeres óra lefolyik. A tanítási óra megkezdése előtt megállapodtunk, hogy nem annyira a tanító tanár módszeréből való tanulás, hanem a tanító tanár módszerében talált hibák feltárása lesz a főcél s hogy a legkisebb hibára is a legszigorúbb kritikával kell rámutatni. Számtan-óra volt. A feldolgozásra kitűzött anyag: köbtartalom- számitás, illetve a köbtartalom számítás elemeibe való bevezetés a II. osztályban. Az óra lefolyása a következő: (természetesen a feleleteknek csak a lényegét közlöm.) Mivel foglalkoztunk eddig a mértan-órákon ? (A mértani testekkel.) Mi az a mértani test. — T, ? (A térnek lapokkal körülhatárolt része.) Milyen testekről tanultunk ? — S, ? (Kockáról, négyzetes oszlopról és téglalapu testről.) Milyen test a kocka. — Cs. ? (A kocka olyan mértani test, amelyet hat egybevágó négyzetlap határol.) Rajzoljunk kockát. Pl. menj a táblához s rajzolj a táblán............ Milyen alkotórészei vannak a kockának. — B. ? (Lapok, élek és csúcsok.) Hány éle van a kockának. — Sz. ? (12.) Hányféle helyzetben lehetnek a kocka élei egymáshoz viszonyítva, —- Cz. ? (Párhuzamosak, metszők és kitérők.) Mutassunk kitérő éleket a kockán. — K. Tantermünk is kockaalaku test? — M. ? (Nem.) Miért ? (Mert nem négyzetlapok határolják.) Milyen idomok a tanterem határlapjai ? — Pl. (Téglalapok.) Mi a neve az olyan testnek, amit csupa téglalapok határolnak. — V. ? (Téglapu test.) Hány csúcsa van a téglalapu testnek. — N. ? (8.) Mutassunk a tanteremen párhuzamos és egymást metsző éleket. — B. Lerajzoljuk a téglalapu test hálózatát. A táblán rajzol — T ...........Felrajzoljuk a füleket is. Táblán rajzol. — K . Hová ragadnak a felrajzolt fülek. — S. ? Milyen fülek hiányoznak még. — M. ? Hányfajta téglalap határolja a téglalapu testet ? (3.) Mit értünk egy test felszínén. — G. ? (A határoló lapok területeinek összegét.) Egy feladatot fogunk kidolgozni. Itt van ez a kartonból készített téglalapu test. Elei 8, 10 és 12 cm. hosszúak. Ki fogjuk számitani ennek a téglalapu testnek a felszínét. A táblánál dolgozik. — Sz. Mit fogunk először kiszámítani. — P. ? (A legkisebbik téglalap területét.) Hogy számítjuk ki a téglalapterületét. — F. ? (Alap szorozva magassággal.) Mennyi lesz tehát a legkisebbík téglalap területe. — S. ? (80 cm.-négyzet.) A középső nagyságú téglalap területét kiszámitja. — B. (A 3 téglalap területét összeadjuk és szorozzuk 2-vel.) A négyzetes oszlop felszínét is igy kellene kiszámitani. — L. ? (Nem, mert a négyzetes oszlopnak egyforma nagyságú határoló lapjai is vannak. (Hogyan számítanánk ki a négyzetes oszlop felszínét. —- W. ? (Az egyik négyzetlap területének a kétszereséhez hozzáadjuk az egyik téglalap területének a négyszeresét.) S vájjon a test felszínének a mértékszáma jellemzi a test nagyságát, vájjon nagyobb testnek a felszíne is nagyobb lesz. — F. ? (Igen.)
