Protestáns Tanügyi Szemle, 1928
1928 / 4-5. szám - Trócsányi Dezső: Új magyar filozófia
140 Gerőcz Kálmán könyvében vannak ép részek is: az abszolút érték nem más, mint Isten, Szeretnünk kell őt és egymást. Gerőcz vallásos, sőt misztikus filozófus. Hogy vallásos, az szép, de amellett még lehetne tudós is. Hogy misztikus, hogy szerinte a mindenséget, az Istent, a tökéletességet ... az elragadtatásban „a misztikái identitás segítségével“ fogjuk fel, erre azt mondhatjuk, hogy az lehet egyéniség dolga, de protestáns álláspontnak aligha mondható. * A Prot. Tanügyi Szemlét leginkább tanárok olvassák. Ha az eddig elmondottak nem érdekelték őket, minden bizonnyal kiváncsiak lehetnek Gerőcz Kálmán könyvének A neveléstan cimü fejezetére. Mert Gerőcz Kálmán könyve valóságos filozófiai rendszer, melyben nemcsupán ismeretelmélet, ontológia és axiológia van, hanem van „normatisztika" is, az érték megvalósitásának tudománya. Ma, amikor a pedagógiai eszmék is forrongásban, középiskoláink az iskola- reform folytán átalakulóban vannak, s az Utasítások hozzák a tanárok lelkét mozgalomba, minden pedagógus szeretne megihletődni. megtelni „új időknek új dalaival,“ Kommentár nélkül közlünk két szemelvényt Gerőcz Kálmán pedagógiai bölcsességéből: (a stilus is figyelemreméltó !) 1. „Több érzéki adat által egyszerre jelentkező dolgot hamarabb ismeri fel az értelem. Pl. valaki beszél, de nem látom, — vagy látom is. Itt a hasonlóságok kapcsolatainak mennyisége fontossággal bir. Ha csak távoli célzást teszek valamely dologra s nem mondok el róla mindent, amit tudok, — csak sejtelmet nyújtok, de nem győzök meg, nem adok erős hitet a dolog magánvalójának fennállásáról. Minél több hasonlósági kapcsolatot tud valaki érthetően közölni egyszerre, annál erősebb hitet teremt az általa eszközölt meggyőződés iránt. A neveléstannak ez a legfontosabb alapelve.“ (326. o.) 2. „A nyelvtanulás alapja nem lehet a könyvből való (látási memóriára épített) tanulás, mert ez a nyelv szubszisztens jellemvonásának nem felel meg; — nyelvet nem lehet megtanulni a hallási memoria foglalkoztatása nélkül, mert a hangok legelsősorban a hallást foglalkoztatják. Hallás által már megtanulhat valamely nyelvet az ember, azonban annál jobban, minél több másféle érzéki adat is segítségére van: látás, tapintás, szaglás, ízlés stb. (Nagyon helyesen hangsúlyozta Herbart, hogy a nevelés egyik legfontosabb elve a sokirányú érdeklődés felkeltése.) (327. o.) *
