Protestáns Tanügyi Szemle, 1928
1928 / 4-5. szám - Trócsányi Dezső: Új magyar filozófia
141 Üj magyar filozófia. íme itt van előttünk a teljes épület, alapjától a tetejéig, Megvannak benne a filozófia rendszerén belül a pedagógia „legfontosabb elvei", de fontosabb didaktikai módszertani kérdések is: nyelvtanítás látás, hallás, tapintás, szaglás és ízlés segítségével! Ez az újmódi filozófia megpróbálta, hogy a logikát s az egész filozófiát átalakítsa „bölcseleti hittaná.“ Olyan filozófiát akart teremteni, amely „hiterősitő tevékenységet" fejt ki, mert Gerőcz Kálmán meggyőződése az, hogy a tudomány és a filozófia hivatása az, hogy „alkalmassá tegye az értelmet a vallás hitdogmáinak erős (megnyugtató) hittel való megértésére." Ebből következik az is, hogy Gerőcz hitfilozófiája igen sokszor hivatkozik a bibliára, onnan illusztrálja tételeit, máskor meg bibliai helyekkel bizonyít. Pl. „A jel mindig valamely fogalomnak a jele, amely fogalom, amint mondtuk, gyakran előforduló megszokott ítéleteket tartalmaz ; s épen ezért már ítéletnek is lehet jele, pl. egy előre megállapított fényjelnél. Ily értelemben olvassuk a bibliában: „micsoda lesz jele a te eljövetelednek" (Máté 24., 3.); — helyes kifejezése a jelentésnek: „jelentsétek Jánosnak, amit hallotok és láttok, hogy a vakok látnak és a sánták járnak, a poklosok megtisztulnak és a siketek hallanak; a halottak feltámadnak és a szegényeknek az evangélium hirdettetik'“ (Máté 11. 4—6.) A biblia ilyen felhasználását nem lehet helyeselnünk. A tudomány legyen tudomány, a vallás legyen vallás. Az összeolvasztás mind a kettőt meghamisítja, hiszen a tudomány fogalmakkal törekszik megragadni a valóságot, s tisztában van azzal, hogy törekvése végtelen; a vallás pedig jelképekkel dolgozik, s célja a valóságnak, a minden- ségnek közvetlen megragadása, a mindenkori hívő ember számára való végleges megoldás, a mindenség Urával való személyes viszony. A megoldás külső nyilvánulásában, a tudományban és a vallás tanaiban lehetnek egyezések bizonyos végső tételekre nézve, annál inkább, mert a tudomány és a vallás az ember lelkében él, de bizonyos hasonlóságok miatt nem lehet azonosaknak vennünk olyan dolgokat, amelyek lényegükben mégis csak különbözők. De ezt a pontot már láttuk ott, ahol az azonosság régi elvét és a hasonlóság Gerőcz-féle új tételét vizsgáltuk, ezért elbúcsúzunk már a szerzőtől. Eszünkbe jut a gyermekek egyik kedves játéka: homokból várat építenek, gyönyörködnek a bástyákban, tornyokban s mig a homok nedves, a büszke falak tartják is magukat. De ha kicsit megsüti őket a nap, megfújja a szél, egy-kettőre ledőlnek, porrá lesznek. Gerőcz Kálmán filozófiája is ilyen homokból épült vár, homokszemei filozófiai gondolatok törmelékei, cementje a szerző jószándéka, Miután a kritika
