Protestáns Tanügyi Szemle, 1928
1928 / 3. szám - Egyházi és iskolai hírek
130 24-éről) leszögezi, hogy a pesti iskola egész Magyarországon az első, mely P. módszerét elfogadta. A másodikban (1818. január 2.) Schedius arról ir, hogy előfizetőket gyűjtött P. összes műveire : m. p. Pest részére 49, Buda részére 27 példányt íratott alá, ossz, 76. A leveleket Lahmann György budapesti deáktéri elemi isk, igazgató fedezte fel múlt nyári tanulmányútján a zürichi Pestalozziánunban, Ugyanott talált rá Egger Vilmos volt ev. isk, igazgató levelére is, Ezzel a magyar Pestalozzi bíbliographia becses adalékkal gyarapodott, A Magyar Pedagógia 1928, évi 1—2 száma a rendes rovatokon kivül tartalmazza Szandtner P, cikkét: A főiskolákra készülő ifjúság pályaválasztási felvilágositásának németországi intézményeiről és Kenyeres E, tanulmányát, Az uj iskoláról és annak pedegógíájáról. A Dunántúli Prot. Lap 1928. márc. 9-kí száma közli vázlatosan Antal Géza püspöknek a Nemzeti Klubban tartott előadását Nemzeti nevelésünk problémáiról. Végre egy hozzáértő ember szózata, aki nem hárít minden felelősséget az iskolára! Valóságos aranyszavai a következők : „A nemzeti nevelés problémáját nem lehel megoldani az iskola révén, hanem az összes társadalmi tényezőknek összműködésére van szükség, hogy a lelkek újra a nemzeti eszmény szolgálatába álljanak (a kérdés) megoldásához a család járulhat hozzá a legnagyobb sikerrel... A nemzeti eszmények visszafejlődésének kétségtelen oka az, hogy a családi életben a nemzeti törekvések helyébe az egyéni önző érdekek kielégítése után való törekvés lépett és a gyermek állandóan ezekről az egyéni érdekekről hall szülői körében, melynek szolgálata elsőrendű feladat.“ Sz. Ö. Egyházi és iskolai hírek. A mezőtúri ref. gimnáziumnak 13 évig vallástanára, oki, lelkész, tanító, ügyvéd, biró, teológiai magántanár és egyháztörténet író. Erdélyből szakadt ki s nem tudott gyökeret verni az Alföld talajában, az Apácai Cserék, Comeniusok nyugtalan lelke ösztökélte mindig tovább és tovább. Orszentmiklós, Újvidék, Nyárádszentímre, Mezőkövesd és Sövényháza volt rövid időre életállomása, mikor pedig 1924-ben vallástanári tisztéről lemondva nyugalomba vonult, ügyvédi praxist folytatott Mezőtúron, majd 1927 őszén Pestre költözött s ott is halt meg. Hányatott életéről, szenvedéseiről, emberfölötti munkásságáról köteteket lehetne írni. Vasakarata, mellyel könnyedén győzte le a lebirhatatlannak tetsző akadályokat is, nemes szíve, érző lelke, nagy tudása, humánus bánásmódja összes tanítványai rokonszenvét egy csapásra megszerezte számára. Tudott tanítani, büntetni, de megbocsájtani is. Akár vallástant, akár magyart vagy történelmet tanított, megtudta szerettetni tantárgyát a tanulókkal Szakáts Mikes Albert dr. 1877—1928.
