Protestáns Tanügyi Szemle, 1928
1928 / 3. szám - Belföldi lapszemle
129 100 éve, hogy Brunsvik Teréz az u. n. angyalkertet megnyitotta. Egy anya naplójából címen Tariné Felzman Anna tanulságos feljegyzéseket közöl gyermekének első évéről. A II. és III. szám közli Brunsvik Teréz és Wertheimer József levelezését. Wertheimer volt az, aki lefordította Wilderspin S. könyvecskéjét, mely döntő hatással volt Brunsvik T. terveire. A II. füzetben azon kívül folytatja Taríné feljegyzéseit gyermekének II. évéről, a IITikban pedig 3-dik évéről. A III. füzetben Székely Gáborné ír a magyar kisdedóvás százéves fejlődésének kiállításáról. Ezt a kiállítást a 100 éves jubileum alakalmával rendezik. Ezenkívül találjuk benne Pestalozzi néhány levelét a kisdednevelésről, Az Ifjúsági Vezető (népművelési és testnevelési folyóirat) II. évf. jan. és febr. füzetében Váradí József folytatja cikksorozatát Jellemnevelés az ifjúsági egyesületekben mint. p. az elsőben a lelki függetlenség feltételeiről, a másodikban pedig a bölcseség törvényeiről. Az I. füzetből azonfelül említendő dr. Batiz D. cikke A szellemi élet égészségtanáról. A februári füzetben Früwirth M. ir az ifjúsági vezető feladatairól az ifjúság szociális gondozása terén. Szederkényi Anna pedig törvényt követel a leányok iskolánkivüli nevelésére és beszervezésére. Egyéb rovatok : Egészségügyi nevelés. Tanulmány. Kirándulások. Céllövészet. Téli sport stb. A Néptanítók Lapja 1928 febr. 15. száma hozza Maday Gy, országgyűlési képviselő beszédét Br. Eötvös Józsefről. Utána gr. Klebelsberg Kunó miniszter értekezik a hires körlevelében érintett gondolatáról: Az új nacionalizmus címen. Szerinte ennek első célja a házasságok tisztasága és tartóssága, a magyar gyermek, a magyar élet védelme. Második célja pedig a magyar ember eszményének további kialakítása. A negatívumokra beállított tipus helyébe tegyük a dolgozó, szerző, családjának helyzetét emelni és biztosítani igyekvő magyar ember pozitív alakját. A Pannonhalmi Szemle 1928. évi I. számának pedagógiai érdekű cikkei: Klemm A.: A nyelvtudomány és logika viszonya. (Részlet a szerző akad. székfoglalójából.) Holteada Barnabás a hires fizikus Jedlik Ányosról ír. Kálovics Adorján pedig Hrabanus Maurus pedagógiájáról, mely az első magyar dolgozat az első praeceptor Germaniaeről. A Magyar Művelődés 1928. jan.—febr. számának I. cikke. Az irredentizmus a középiskolákban. Szerzője Gajda B. helyesen hangsúlyozza. hogy az irredentizmusra való nevelés nem lehet a hivatalos tananyag tárgya, hanem e munka egészen és kizáróan a tanárra vár. Tarczay Erzsébet cikke (Munkára való nevelés) pár új szemponttal világítja meg e sokat hánytorgatott kérdést. Az Evang. Családi Lap 1928. február 26-iki száma Schedius Lajosnak 2 ismeretlen levelét közli Pestalozzíhoz. Az első (1817. aug.
