Protestáns Tanügyi Szemle, 1928
1928 / 3. szám - Belföldi lapszemle
128 amit az iskola és ház egészséges viszonya ad meg. Megállapítja, hogy a nevelés sikere nem elsősorban függ a tanártól, hanem jórészt a tőle független körülményektől, mint azt a mostani évek is mutatták. Meg kell ismernie a tanító embernek a kor problémáit, ismernie kell a múlt nagy pedagógusainak műveit, de a jelen népmozgalmak iránt is érdeklődnie kell, épugy az élet- és társadalmi formákat is meg kell ismernie. Tény, hogy a családi élet elvesztette manapság eddigi jelentőségét, a házasaágok könnyű felbontása, az egyéniség minden téren kívánt uralomra jutása okozza a sok gyermekbünözési esetet. Hiszen ép most folyik Németországban a legborzalmasabb ilyen bünügy tárgyalása; a fertő kitárul előttünk a napilapok ebben kéjelgő hasábjain. Ezek oka az, hogy a szülők az egyéniség uralmában nem mernek gyermekeikkel szemben szigorúan fellépni, vagy nem is tudnak már! A proletárcsaládokban a helyzet mindig ilyen kétségbeejtő volt, most azonbau a régen példakép álló jó polgári családok élete is megfertőződött. Baj az, hogy kikerültek a családok az egyház vezető gondnoksága alól, (szerencsére még egyelőre csak a szocialista államokban, igy főleg Németországban van ez igy.) Az ifjúsági mozgalmak helyes irányítása és vezetése szükséges, az ifjúság gondozása elsőrangú fontosságú. Az iskolának kell megtermékenyítő hatással lennie, bizalmat teremtenie szülőkben és szeretetet a tanulók lelkében. Még a felvilágosítás, a nemi kérdések megfelelő tárgyalása is itt kívánatos; mi módon ? — azt a tanítók tapintata fogja megmondani, semmiesetre sem helyes azonban előráncigálni alkalom nélkül az ilyen fontos kérdéseket. Végül Herrtwich Werner ir arról, hogy a tanítók továbbképzésére rendezett tanfolyamok keretében a pedagógiai lélektannak nem szabad hiányoznia. Mert az ískolásgyermek igen sokféle szempontból lehet ránk lélektani hatással: mint élő lény, mint testi-szellemi lény, mint egyén, mint társas lény egyúttal; azonkívül kulturszemély is a gyermek, a környezet szempontjából is vizsgálható, sok minden egyéb fogalom mellett végül mint fejlődő szervezet érdekelhet. E tanfolyamoknak és a gyermekkel való ilyen foglalkozásnak a gyermeklélek megértésére igen fontos szerepe lesz. Erre szolgálnak a lélekrajzzal foglalkozó naplók, ezért lényeges a megfigyelés minden iskolai munkában, továbbá megfelelő kísérletek végrehajtása. E megfigyelések megbeszélése és megvitatása, ha rendszeresen történik, hozzáértő vezetéssel, sikerre vezet. Persze vigyázni kell, hogy a megfigyelt gyermek ne vegye észre, hogy megfigyelés tárgya, mert ez esetben már nem lesz igaz a megfigyelés eredménye, mivel a figyelt sem lesz őszinte minden ő cselekedeteiben és beszédében. Az őszinteség itt is elsőrangú fontosságú. Dr. Böhm Dezső. Belföldi lapszemle. A Kisdednevelés 1928 januári számában Imre S. A magyar kisdedóvás 100-ik évéről ír abból az alkalomból, hogy junius 1-én lesz
