Protestáns Tanügyi Szemle, 1928
1928 / 3. szám - Külföldi lapszemle
126 rétét zengje az elveszett Felvidék egyik legérdekesebb, kies fekvésénél fogva egyik legvonzóbb városkájának: Dobsinának. 32 szerzőnek több mint 50 cikkét tartalmazza a mű, amelyhez „Dobsina álma“ címen Herczegh Ferenc irt költői szárnyalásé bevezető sorokat. A mű összeállításánál nem kerülte el a szerkesztő gondos figyelmét semmi sem. Dobsinát érintő, kulturális, gazdasági, etnográfiái, földrajzi, történelmi és katonai vonatkozású értekezések mellett, ott találjuk például Lukács Géza, Gömör vármegye utolsó főispánjának, volt főjegyzőjének és alispánjának kedves visszaemlékezését Dobsinára, melynek bensőséges meleg hangján és a benne, Dobsina társadalmának néhány vezető emberéről elmondott apróságain jól esik az olvasónak elmerengeni. Megható dr, Fornet Gyula, a nagy, majd a megcsonkított Gömör vármegye utolsó alispánjának (Gömör megye ma közigazgatásilag, ideiglenesen egyesittetett Borsod vármegyével). „1919. január hava" című cikke, amelyben annak Írója szeretett megyéjének a trianoni békekötés okozta sorsán kesereg. Szontagh Sándor a dobsinai Szontagh-házról, Lux Gyula Dobsina múltjáról, Moldoványi Gusztáv a dobsinai nyelvjárásról, Lux Kálmán Dobsina legrégibb építészeti műemlékeiről, Ráth Zoltán a dobsinai jégbarlangról, Rozlozsnik Pál a dobsinai bányászat történetéről, Fábry Pál Dobsina iparművészetéről, Sztankovíts Károly Dobsina iskolaügyéről, Steiner Lajos a dobsinai jégbarlang hőmérsékleti viszonyairól, Szlávik Mátyás és Sztehlo Kornél visszaemlékezéseikről, közölnek értékes és tanulságos cikkeket. Ezen most említett cikkek mellett meleg sorokat szentel a szerkesztő, Gömöry Árpád, a dobsinaiak háborús katonai szolgálatot teljesített fiainak, majd a cseh megszállás körüli harcokban magukat derekasan viselő magyar, német és tót nemzetiségű dobsinai őslakosoknak. A mű ezen része értékes adatgyűjteménye lesz korunk történetírójának. Nemcsak kedves olvasmány e munka, különösen, a csonka hazában szétszórtan élő dobsinaiaknak, nemcsak a régi kedves otthonra való visszaemlékezés célját szolgálja e mű, hanem tanít, példát mutat és lelkesít másokat is. Miskolc. Dr. Sztehlo Zoltán. Külföldi lapszemle. A „Pädagogisches Zentralblatt“ 1928. évi első száma több cikket hoz a minden pedagógust elsősorban érdeklő, mert elsőrangú fontosságú kérdésről, miként lehetne a szülőket erősebben belevonni az iskola nevelő munkájába. A tanítást elvégezhetjük mi, tanítók, de a nevelés bizony nem végezhető el az iskolában, hanem ott a szülői ház segítő keze még sokkal fontosabb, mint a tanító munkája. Götze Kari cikkében a szülők szerepéről ir a nagyvárosi iskolában. Sok szociális kérdést vet fel, de igen helyesen mondja ki elvül, hogy az iskola nőjjön ki szervesen a gyermek életéből s nőjjön bele
