Protestáns Tanügyi Szemle, 1927
1927 / 4-5. szám - Zelenka Margit: A leánycserkészetről
1? Hogy a leánycserkészet munkáját s ennek eredményeit megismerhessük és értékelés tárgyává tehessük, ha csak egész vázlatosan is, de elsősorban ismernünk kell keletkezésének okait és módjait, mindenekelőtt azonban az elnevezés igazi jelentőségével kell megismerkednünk. A .cserkész* szó ma már elvesztette az eredeti, erdőn mezőn való vadászgatást jelentő értelmét. Ez az értelem változott, mélyült, erkölcsi jelentőséget nyert s mint a „Cserkésznapló*-nak az egész mozgalom alapérzését, a hazafiasságot kifejező szép sorai mondják, jelent ma a .cserkész* elnevezés „talpig jellemes, életrevaló, testben és lélekben egészséges ifjút, akinek legszentebb célja, hogy feltámassza, újjáteremtse a régi, dicső Nagymagyarországot.* Hogy ez a nemzetmentő, nemzetet védő, nemzetet újjáteremtő munka teljes legyen, a leánynemzedéknek, a jövő asszonyainak, anyáinak vállvetve kell dolgoznia fiútestvéreivel. Tehát a leányoknak is „cserkészeknek kell lenniök ebben a legnemesebb értelemben.“ Ezzel eljutottunk a leánycserkészet fogalmához. Az emlitett cél, a hazafias cél, a leánycserkészet keletkezésének okát is adja. Mivel ez a magasztos, nagy cél csak az egész ifjúságnak, tehát a fiú- és leánynemzedéknek válvetett munkájával érhető el, fiút és leányt egyaránt alkalmassá kell nevelni a cél érdekében végzendő munkára. Mivel azonban a fiú- és leánygyermek fejlődése s a férfinak és nőnek természettől kijelölt hivatása különbözik, a cserkészek nevelése sem haladhat azonos mederben. A leánycserkészet éppen ezért teljesen önálló munkaterv alapján dolgozik, önálló autonómiája van s az összes cserkészmunkát: kiképzést, kirándulást, táborozást a fiúkétól teljesen elkülönítve végzi s ami nagyon fontos és hangsúlyozandó, mert a? utóbbi idők támadásai éppen ezen a ponton érték a leánycserkészetet, minden fiúkkal közös munka szigorúan tilos számukra. Vessünk most egy pillantást a leánycserkész leikébe, kutassuk, hogy az intézmény alapelvei: célkitűzés, cserkésztörvények, fogadalom ; gyakorlati követelményei; a különböző munkák és feladatok teljesítése; s végül a legkevésbbé lényeges, de a társadalom számára legszembeötlőbb külső megnyilvánulásai: életmód, viselkedés, öltözet mennyiben felelnek meg a fejlődő lélek természetének; vizsgáljuk, hogy mennyiben fejlesztik az értelmet, mélyítik-e, s ha igen, mily módon az érzelemvilágot s hogyan befolyásolják az akarat fejlődését. Hogy a leánycserkészet a lélek e három területére nagy hatással van, kétségtelen. E hatás legszembetűnőbb az utóbbemlített lelki megnyilvánulásra, az akaratra, ezért vizsgáljuk talán ezt először. Ide vezet ugyanis a cserkésznevelés egyik legfőbb célja : a jellemfejlesztés. Ennek leghasználtabb eszköze az önfegyelmezésre-szoktatás, amit általánosságban a cserkészfogadalom, részleteiben a cserkésztörvények megtartásával igyekszik előmozdítani. Ez igy, először hallva, mintha valami sajátságos, szinte szektaszerű jelleget adna az egész intézménynek ; rögtön elenyészik azonban a felidézett gyanú és bizalmatlanság, ha közelebbről nézzük ezt az u. n. fogadalmat s ezeket a
