Protestáns Tanügyi Szemle, 1927
1927 / 1-3. szám - Mohr Győző: Szemelvények fogalmazástanomból
26 figyeléses és elmélkedéses tételt. Mind a háromnál lehetőleg szabad tételből haladjunk a kötött tételre. Az élménytétel. Minden jó írásnak alapja az erős lelki átélés. Ha homályos az élmény, a gondolattársulás is felületes és a kivetítés is határozatlan lesz. Az ilyen mélyebb szántásu megélésnek a kifürkészése olyképpen történik, hogy elsorolnak különböző tárgykörökből sok oly mozzanatot, amelyek rendszerint mindenki figyelmét megragadják, gondolkozásra indítják, megfélemlítik, megörvendeztetik stb. Nagy tüzet láttam! Temetésen voltam. Haláleset a családban. Hogy tanultam korcsolyázni. Legmulatságosabb húsvéti öntözésem. A tavalyi karácsony. Kiemelendő, hogy képzeletből is lehet pótolni az élményeket, de úgy, hogy az eredeti élményt csak feldíszítsük, a váz megmaradjon a maga természetes megélése szerint (költői reálizmus). Az élménytétel gyakorlandó az elemitől a középiskolán át az egyetemig, természetesen mind hosszabb és hosszabb sugáru távlatban. A költészet is lényegében ezen alapszik. A megfigyeléses tétel. A figyelem irányítja a tudatos megélést, mélyebben az fog hatni, amit a figyelem a látómező gyújtópontjába helyez — természetes más képzetek támadtak igy, mint puszta élmény után ugyanarról a tárgyról, eseményről. A megfigyeléses tétel gyakorlása a fontos, jellegzetes vonások kiválasztásának. Pl.: Rajzanak a méhek. Kérem a selyemhernyóimat. Lázam van. Megvágtam az ujjamat. Az első dér után az erdőben. Tiz perc az osztály életéből. Egyik válfaja a helyszíni vázlat, pl: A halászbástyán ülök. Az igazgatónk az osztályban. Egy osztálytársam szaval. — A megfigyeléses tétel az elemitől az egyetemig gyakorlandó. Az elmélkedéses tétel. Az élmények és megfigyelések utján szerzett képzetek tudatos összehasonlítása, viszonyítása. Ez már elvont művelet, óvatosan a legalsóbb osztályokban is alkalmazható, fokozva gyakorlandó az egyetemig. A tudomány voltaképp ezen alapszik. Az elmélkedéses tétel gyakorlása megindul a külső tulajdonságok, jelenségek összehasonlításával, fokozatosan elmélyül a lényeg és értékmegállapitásig, pl.: Miért kedvelem inkább a tavaszt az ősznél ? A nyár vagy a tél örömei kedvesebbek ? Testi vagy szellemi erő a fontosabb ? A vegytan haszna. Az írás lelki előzményei. — Ide sorolható a közmondások hálás anyaga is. A vázlat. A szobrász az alakok mintázásánál vassodronyra, vasrudakra helyezi az anyagot, igy alakítja a törzset, a végtagokat. Az agyag elborítja a vázat, de mégis rajta nyugszik az alak, az egész mintázás. Az Írásműveknél is kell oly vázlatról gondoskodnunk. Olvasmányaink alapján már ismerjük a lényegét, ha behatóan gyakoroltuk, az átmenet az önálló alkalmazásához nem lesz nehéz. A vázlat legegyszerűbb formájában, a hármas tagolással kezdendő: bevezetés, tárgyalás és befejezés. A legelsőbb fokon könnyebb megértés kedvéért: eleje, közepe és vége lesz a megfelelőbb kifejezés. A bevezetés a tételhez valami közeleső gondolat. A tárgyalás maga a tétel taglalása. A befejezés a tárgyalásból folyó gondolat. A vázolás három fajtáját gyakoroljuk: az időrendit (chronologikus)
