Protestáns Tanügyi Szemle, 1927
1927 / 1-3. szám - Mohr Győző: Szemelvények fogalmazástanomból
24 Megtalálja az eseményekben a dynamist, a változásra Jfl sarkaiét, — de nem boldogítót. De a változás lehetősége I is valami, sőt nagyon is fontos a műfajára: drámai \ színeire. f) Madách: 1. egyéni, 2. családi, 3. nemzeti élményei, 4. általános emberi és 5. kosmikus szubjektivitásán átszűrve jelennek meg a müvében; hatottak rá Goethe, Milton, Klopstock, de ő mindezeknél reálisabb. g) Egyedülálló; évszázadokban terem egy-egy ily mű. Arany fedezte fel, magasztalta a lángész fentartás nélküli lelkesedésével, mint egykoron őt Petőfi. Hatása állandó. h) A nagy müvek próbája a képzetvonzás, a mély és szerves behorgonyozódás a képzettömbbe; a képzettanitás az ellenkezőjét bizonyítaná, appercepeió megtagadása. 3. Befejezés: a) A költői realizmus kiváló képviselője; dacára a képzeleti szárnyalásának, itt Petőfi és Arany művészeti színvonala, filozófémáját tekintve a végtelenségi távlatot nyitja meg, mint Goethe, Dante, oly avatottsággal, a íejletteb kosmologiával. Elérte ezek nagyságát. Szabad lapok. A beszámolás kezdetben élőszóval történik, csak alapos begyakorlás után térünk át a leírására. A már élőszóval begyakorolt szöveget könnyen fogják papírra vetni a tanulók. Külön, össze nem fűzött lapokra, hogy szaporodásukkal betűrendbe legyenek szedhetők könnyebb áttekintés céljából. Sok előnye van ennek az eljárásnak. Könnyen kezelhető, a haladás ellenőrizhető minden mozzanatában, hatalmas kötetek gyűjthetők ily módon, nagy hasznát látják ennek az érettségiző ifjak, de azontúl is az életben. Az ügyesebbek díszes kezdőbetűkkel (iniciálékkal), rajzokkal díszítik lapjaikat. Némelyik még arra is nyer indítékot, hogy egyes alakokat megmintáz, sőt hangulatokat zenében fejez ki. Közös szemléletből különböző kivetitési mód. Az önálló írás. A kialakult képzeletből folyó közlési vágy erélyes képzettársulási folyamatot idéz elő, ennek tudatos rendezése valamely vezéreszme szempontjából, a fogalmazás, a szövegezés ennek kivetítése az érzékelés körébe. Eredménye a szöveg. Főszabály, hogy csak azt fogalmaztassuk és szövegeztessük, ami a közlési vágyból fontos. Felkeltendő az érdeklődés, ennek nyomán beáll a közlési vágy is az egyéni meglátás után. Ahol egyéni meglátás nincs, ott fogyatékos az előkészület, az eredmény ki nem elégítő. Az egyéni meglátás a tetszés szerint megválasztott szabad-tétekben indul meg legkönnyebben, de az élet a kényszerűségek sorozata, felvet oly tételeket is, amiket meg kell oldanunk, azért a nem szabadonválasztott, kötött tételekkel is kell foglalkoznunk. Az önálló fogalmazás és szövegezés a beszámolásokkal párhuzamosan gyakorlandó. fl tétel. Amellett, hogy kötött és szabad tételről szólottunk, a fogalmazást megelőző lelki folyamat szerint megkülönböztetünk élménytételt, meg
