Protestáns Tanügyi Szemle, 1927
1927 / 9-10. szám - Külföldi folyóiratok szemléje
244 azt nálunk a mi Imre Sándorunk Széchenyiről szóló jeles műve is igazolja, hogy aki a tudományos pedagógiát tágabb értelemben is művelni akarja, annak nem lehet megelégednie a maga kutatásaiban csupán a nagy pedagógusokkal, p. o. napjainkban egy Natorp vagy Rein rendszerével, hanem behatóan kell foglalkoznia azokkal a nagy gondolkodókkal és költőkkel is, akik a kiváló pedagógusokhoz hasonlóan a nép és emberiség korszakalkotó és úttörő nevelőihez tartoznak. Mert a pedagógia történetének csak abban az esetben van tudományos értéke, ha azokat a költőket és gondolkodókat is felveszi a maga tárgyalásának körébe, akiknek szellemi alkotásaiban értékes pedagógiai gondolatok, eszmék és célok is találhatók. Ilyen értékesek pedagógiai szempontból a nagy költő, művész és filozófus : Nietzsche művei is, amelyaknek nevelési célját a kormányzás, fegyelem és oktatás hármas szempontjából tekintve szerzőnk abban találja, hogy „egy új, fensőbb emberi típus kifejlesztését, az Übermensch eszményképét célozza, amelynek kiváló testi és főleg lelki, szellemi tulajdonságai és képességei a művészet és a filozófia, a vallás, az erkölcsi szabadság és az államcélok iránti erős érzékében és odaadásában jutnak kifejezésre. Nietzsche müveiben szerzőnk szerint méltó szerepe van a nevelés problémájának. Mai elpuhult, gerinctelen, kényes és renyhe kultúránkkal szemben egy erősebb, öntudatosabb, tisztább és férfiasabb kultúrának a szószólója. E tekintetben is p. o. az ő Zaratustrája csakugyan „mélységes értelmű könyvnek, mondható. Szerzőnk pedagógiai helyes érzékkel és mélységes odaadással kutatta és találta meg Nietzsche műveiben a maradandóbb nevelési kultúr értékeket, de ítt-ott, hogy hősinek közismert merevségén enyhítsen és szertelenségeit kerülje, inkább belemagyarázta Nietzsche műveibe, mintsem leolvasta az egyes pedagógiai kulturértékeket. Azért azonban, mint Euchen nagy műve is tanítja, nevelője volt Nietzsche is a németségnek, amint hogy minden nagy gondolkodó és költő élet- és világfelfogása oktató és nevelő mestere a maga korának és nemzetének, sőt az egész emberiségnek. Az a szellemi tőke teszi e szellemi hősök örök ifjúságát a népek és nemzetek szellemi életében. Szlávik Mátyás. Külföldi folyóiratok szemléje. Zeítscrift für pädagogische Psychologie, experimentelle Pädagogik und jugendkundliche Forschung. XXVIII., Jargh. Nr. 6—9. A júniusi szám Th. Herrle, a lipcsei egyetem pedagógiai szemináriumának vezetőjétől hoz cikket: „A ifjúsági mozgalom lélektanához“ címen. Szerinte az ifjúsági mozgalomnak a nagyvárosi ifjúság életében van jelentősége. Az egyszerű törzsi és a hozzá közelebb álló falusi életmód rokon az ifjúság lelkületűvel, a természettel való belső érintkezésénél és az örökös szabad tevékenységnél fogva. Épen a városi életnek ettől történt eltávolodása miatt talált útat ez a mozgalom az
